Tanulmányukhoz a tudósok egyetemisták csoportjait figyelték meg, tíz másodpercenként dokumentálva az okostelefon-használatot. Összességében a hallgatók az együttlét idejének átlagosan 24 százalékát töltötték a kütyüvel a kezükben – ráadásul 39,5 százalékkal nagyobb valószínűséggel vették elő saját telefonjukat, ha egy társuk az elmúlt tíz másodpercben hasonlóan cselekedett.
A kutatók elképzelése szerint a jelenséget a közösségi integrációval lehet magyarázni – az ember gyakorlatilag csak azért veszi elő a saját készülékét, hogy ne érezze magát kizárva a társaságból, társalgásból.
Az eddigi tapasztalatok alapján a hatás a fiatalok körében erősebb, míg az idősebbeknél gyengébb, ami annak köszönhető, hogy az előbbi csoport tagjai amúgy is “folyton” a mobilon lógnak.
Valóban olyan ragadós lenne a kütyük nyomkodása, mint az ásítás? Nektek van hasonló élményetek?
