Ma már „csak” 114 dollárt kértek egy hordó Brent olajért a kereskedők, azaz egy dollárral kevesebbet a múlt heti rekordáraknál – írja a Reuters. Az ok? A görögök miatt ismét azon aggódnak a kereskedők, hogy nem lesz annyi olajra szükség, ha belassul a gazdaság.
Júniusban még olyan pesszimisták voltak, hogy rekordolcsón, 88 dollárért adtak-vettek egy hordót, ám azóta tombolt a optimizmus, miután az európai jegybank vezére azt ígérte: mindenáron megmenti az eurót. Most leginkább a bizonytalanság uralkodik. Vajon beavatkoznak? Ha beavatkoznak, és megpróbálják növekedésre bírni a gazdaságot, vajon fog sikerülni?
A nagy bizonytalanban egy dolog biztos: Irán és Szíria nélkül biztosan kevés lenne a világ igényeinek kielégítésére az olaj. Ha az ellátás biztonsága sérül egy kisebb vagy épp nagyobb katonai vagy diplomáciai csata miatt, brutális drágulás jöhet. Márpedig a helyzet egyre feszültebb.
A nemzetközi atomenergia-ügynökség pénteken fogja újra megpróbálni meggyőzni a nukleáris programja felfüggesztéséről Iránt. Ám a néhány hónapja kudarccal zárult tárgyalások sikeres kimenetelére az eddigi tapasztalatok alapján semmi garancia.
Olajbojkott Irán ellen
Az atomprogram ellen – egyelőre – diplomáciai és gazdasági eszközökkel harcoló Egyesült Államok és az Európai Unió például rábírta Irán legnagyobb vásárlóit, Indiát és Kínát, hogy csökkentsék iráni olajimportjukat, s cserébe felmentést kapnak az Irán elleni pénzügyi szankciók alól. Kína harmadával csökkentette júliusban importját (bár júniusban még rekordmennyiségűt rendelt), míg a világ negyedik legnagyobb olajvásárlója, India, 40 százalékkal vett kevesebbet.
A júniusi import egyébként azért is volt mindkét országban viszonylag nagy, mert az Európai Unió július elsejével megtiltotta az uniós biztosítóknak az iráni olajszállítmányok biztosítását.
A szankcióknak mindenesetre van egy nagyon kellemetlen mellékhatása: csökkentik a világgazdaságban elérhető olaj mennyiségét. Ez nemcsak hogy emelheti az olaj árát, hanem több országnak ellátási gondokat is okoz. Dél-Korea például bejelentette, hogy jobb ötlet híján kénytelen újraindítani az iráni olaj importját, bár igyekszik azt az amerikai embargónak megfelelően, kis mennyiségekre korlátozni.
Irán a világ negyedik legnagyobb olajkitermelője Szaúd-Arábia, Oroszország és Irak után. A hetvenes években még napi 6 millió hordó olajat tudott kitermelni, bár az iráni háború óta nem érte el újra ezt a szintet, s inkább 3 millió hordó környékén termel.
Szíria keze fogja vissza Iránt
Szíria Iránhoz képest elhanyagolható mennyiségben termel ki olajat: napi 400 ezer hordójával csak a 31. legnagyobb kitermelő a világon. Ám a szíriai helyzet mégis nagy hatással van az olaj árára, furcsa mód Iránon keresztül. Szíria Irán utolsó jelentős szövetségese, ezért biztonságpolitikai szakértők attól tartanak, hogy Szíria eleste esetén Irán elszigeteltsége tovább nőhet.
Ebben az esetben pedig nagyobb energiákkal ugranának neki atomprogramjuknak. A CNBC által megkérdezett szakértők már csak azon vitáznak, hogy vajon már ma is a maximális sebességgel halad-e Irán az atombomba fejlesztésével, vagy még van hova gyorsítani.
Ezer forintos benzin
„Ha pedig Irán – akár kísérleti jelleggel – bevetne bármilyen nukleáris eszközt, az olaj ára azonnal rakétaszerűen emelkedni kezdene” – magyarázza az Again Capital egyik olajkereskedője. Szerinte a 150-200 dollárt is elérné pillanatokon belül az ár.
Ez itt Magyarországon is azonnal érezhetővé válna, hiszen – azon túl, hogy az olaj ára az erőművek, a gyárak és a műanyagok árát is meghatározza – begyűrűzne a benzin árába is. A drágább kutakon ma, a 114 dolláros áron 460 forintba kerül litere. Ám ha majdnem kétszer ennyibe kerülne az olaj, hatalmas áremelkedés lenne a kutakon is.
