A GKI Zrt. a béremelés munkaerőpiaci hatásairól több mint ezer, nem mezőgazdasági, 4 fő feletti kkv megkérdezésével végzett reprezentatív felmérést. A megkérdezett cégek közül 1.044 vett részt a kutatásban.
Az elmúlt évek folyamatos keresetemelkedéseinek következtében a kis- és középvállalkozások körében is jelentősen visszaesett a minimálbéren vagy garantált bérminimumom foglalkoztatottak száma. 2021 decemberére már csak a munkavállalók 13% volt idesorolható, ami nagyságrendileg 200-250 ezer foglalkoztatottat jelent a 4 fő feletti kkv-körben. (Az 5 fő alatti cégeknél és az egyéni vállalkozásoknál ez az arány valószínűleg jóval magasabb).
Fontos viszont kiemelni, hogy a januártól bevezetésre kerülő kiugróan magas, 19,5%-os emelés hatására akár 1 millió munkavállaló is bekerülhet ebbe a körbe.
Azon vállalkozások körében, ahol van ilyen foglalkoztatott, átlagosan 11%-os költségnövekedést várnak csak emiatt. Ez a teljes hazai kkv-körre nézve 7%-kal növeli a költségeket úgy, hogy ebben már az adókönnyítések hatásai is benne vannak.
A legnagyobb arányban a kisvállalatoknál dolgoznak ilyen foglalkoztatottak (16%). Ezt követik a mikrovállalkozások (14%), majd a középvállalatok (11%). A legkisebb arány a nagyvállalatoknál jellemző (9%). Az is jól látható, hogy mindegyik vállalattípus esetén a garantált bérminimumon foglalkoztatottak nagyobb arányt képviselnek, mint a minimálbéresek.
Ágazatok szerinti a legnagyobb arányban a kereskedelem és javítás szektorban vannak minimálbéres és garantált bérminimumos dolgozók, itt az összes foglalkoztatott 18%-át tették ki. Ezt követi az üzleti szolgáltatások szektor (14%), az építőipar (12%), és végül a feldolgozóipar (10%). Ez utóbbi ágazat sajátos helyzetét mutatja, hogy a minimálbéren foglalkoztatottak aránya itt a legnagyobb (6,5%).
A felmérés szerint a legnagyobb arányban Baranya megyében vannak a minimálbéresek és garantált bérminimumosok (54%) a 4 fő feletti létszámú cégeknél. Szintén magas az arányuk Békés-, Komárom-Esztergom-, Jász-Nagykun-Szolnok, valamint Tolna megyékben. A legkisebb arányban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében vannak ilyen típusú foglalkoztatottak (5%). Alacsony még az arányuk Budapesten, Fejér-, Somogy-, Vas- és Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar megyékben.
Mit lépnek a cégek a drasztikus emelésre?
A társaságok 3-4%-a tervezi a munkaidő csökkentését, egyes dolgozók más munkakörbe sorolását vagy a cafeteria csökkentését. Ez az arány a minimálbéreseket és/vagy garantált bérminimumosokat is foglalkoztató vállalatoknál 6-7%.
Ugyanakkor ez a szám magasabb is lehet, mivel nemcsak béroldalról van árnyomás a társaságokon. Az energiaköltségek drasztikus emelkedése, a nyers- és alapanyagárak gyors emelkedése szintén sújtja őket, miközben a vevői oldal erősen árérzékeny, így kétséges, mekkora költségnövekedést képesek elfogadtatni.
Ha az áremelési szándékok sikertelenek lesznek, úgy nagyobb arányú csőd és/vagy elbocsátási hullám is lehet ebben a körben – összegezte a GKI.
