Vállalati csalások: így védenék a megtorlástól a bejelentőket

A hitelesített csalás-vizsgálók szervezete (ACFE) tanulmánya szerint a 2020-ban elkövetett vállalati csalások összesen több mint 3,6 milliárd dollár veszteséget okoztak a szervezeteknek.

Mivel az esetek általában felderítetlenek maradnak, a visszaélések évente ennek akár többszörösét is elérhetik, és a céges bevételek 5 százalékát is felemészthetik.

A könnyebb felderítést segítené az Európai Unió által bevezetett lokalizációs szabályozás, amelynek értelmében nemcsak a nagyvállalatoknak, de a kkv-szektornak is fel kell készülnie az új jogszabállyal járó kötelezettségekre.

• A direktíva értelmében 2021. december 17-étől a 250 főt elérő szervezeteknél kötelező lesz a visszaélés-bejelentési rendszerek használata.
• Két további év elteltével pedig a minimum 50 munkavállalót foglalkoztató, magánszektorban működő cégekre is kiterjednek majd azok a jogszabályok, amelyek előírják a bejelentési csatornák létrehozására vonatkozó kötelezettségeket.

Az irányelv közös minimumszabályokat állapít meg az olyan személyek védelme érdekében, akik a magánélet és a személyes adatok területén tesznek bejelentést. A tagállamoknak törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket kell hozniuk, hogy megfeleljenek a direktívának. Ennek értelmében belső és külső bejelentési csatornákat kell létrehozni, illetve biztosítani kell ezek kialakítást.

Közeleg a határidő, de hogy állnak a tagállamok?

A Deloitte annak feltérképezéséről készített körképet, mennyire felkészültek az uniós tagországok a direktívának való megfelelésre.

Magyarországon még nem tettek lépéseket az irányelv végrehajtására, illetve az őszi törvényalkotási program sem utal előrelépésre a témában. Nincs információ a megvalósítás ütemtervéről sem, miként Lengyelországban sem.

Belgiumban a legelején, előterjesztés szintjén jár a jogalkotási folyamat. Csehországban kudarcba fulladt a megvalósításra irányuló törvénytervezet jogalkotási folyamata. Mindezt elölről kell kezdeni az október elején soron következő parlamenti választásokkal. Az újonnan megválasztott képviselők nem tudják előterjeszteni a jogszabálytervezetet az EU által megszabott határidő előtt.

Olaszországban áprilisban került napirendre a téma, az értesülések szerint folyik a törvénytervezet kidolgozása. Hivatalosan még nem tettek közzé javaslatot, a munka zárt ajtók mögött történik.

Franciaországban az igazságügyi minisztérium nyilvános konzultációt kezdeményezett. Szintén a tervezet kidolgozásánál tart Németország, ahol a szövetségi igazságügyi és gazdasági minisztérium az irányelv végrehajtásának mértékéről nem tud megállapodni.

Bár Hollandiában még tavaly nyáron nyújtották be a jogszabálytervezeteket, továbbra sem világos, mikor fogják elfogadni a végrehajtási jogszabályokat. Spanyolországban az igazságügyi tárca szakbizottsága nemrég tett vállalást arra, hogy december elején jóvá is hagyhatják majd a tervezetet.

A finn igazságügyi minisztérium munkacsoportot hozott létre a folyamat menedzselésére.

Dánia az első, ahol már elfogadták az EU-direktívára hozott törvénytervezetet.

A kormány még februárban benyújtotta a törvény tervezetét, melyet június 24-én fogadtak el. Ezzel Dánia az első olyan ország, ahol a végére értek a jogalkotási folyamatnak, a bevezetést decemberre tervezik.

Svédországban is előterjesztették már a súlyos kötelességszegést jelentő alkalmazottak megtorlások elleni védelméről szóló törvényt. A javaslatot 2021. május 20-án ismertették

A fentiek alapján úgy tűnik, hogy nagy lehet majd az év végi hajrá a direktíva ügyében – összegezte a Deloitte.