Üzleti tippek

Kényszerhelyzetbe kerülhet a kkv-k harmada

Getty Images
Getty Images
A kis- és középvállalkozás 35 százalékának sürgősen foglalkoznia kellene a generációváltás kérdéskörével. Ugyanakkor a teljesítményük alapján kiemelkedő cégek elegendő külső forrást halmoztak fel a kapcsolódó finanszírozási problémák elkerüléséhez. A kisebb piaci részesedéssel rendelkezőknél viszont jelentős mértékű kockázatok merülhetnek fel – összegezte felmérése alapján a Niveus Consulting Group.

A generációváltás zökkenőmentes lefolytatásához az alapos tervezés és a tudatos döntések elengedhetetlenek. A családi vállalkozások komoly kockázatoknak teszik ki magukat, ha nem fordítanak elegendő időt és energiát a változás menedzselésére. A felmerülő pénzügyi- és csődkockázat minimalizálása azonban közel sem lehetetlen, a megfelelő finanszírozási szerkezet megtalálása, az idegen tőke bevonása – számos pozitív hatása mellett – gördülékennyé teszi a generációváltás folyamatát is – emelte ki Németh Balázs, a Niveus Consulting Group vagyonértékelési és tranzakciós szakértője.

Mikor kell a staféta átadásán gondolkodni?

A tulajdonosoknak érdemes mérlegelni, hogy az érzelmi kötődés olykor túlságosan lerövidíti a változás menedzselésére rendelkezésre álló időt.

  • A tervezés, megvalósítás folyamatára legalább ötéves időintervallumot célszerű kijelölni, így figyelembe véve a Magyarországon érvényes nyugdíjkorhatár mértékét (65. életév), a 60. életévüket betöltő tulajdonosok esetében már aktuálisnak tekinthető a kérdéskör.
  • Ugyanakkor a kockázat minimalizálásának érdekében célszerű lehet akár már a megelőző 10 évben megkezdeni a tudatos felkészülést.

A felmerésből kiderült, hogy mind a top 100 kkv-ról, mind pedig a tanácsadó cég által összeállított mintáról megállapítható, hogy a vállalkozások hozzávetőlegesen 12 százalékánál már el kellett (volna) indulnia a generációváltásnak. További 23 százalékuknak pedig a következő években esedékes ez a folyamat.

A teljes – összesen körülbelül 1.000 elemű – minta alapján a vizsgált kkv-k 35 százalékánál aktualitásnak tekinthető a generációváltás kérdésköre. Iparági megoszlás, valamint cégméret viszonylatában jelentős eltérésről nem látható, a generációváltás problémaköre a teljes magyar kkv-szektort egyformán érinti.

A külső finanszírozás hozzáadott értéke

A finanszírozási szerkezet alapján kirajzolódik, hogy a top 100-as listán szereplők nagyobb (a tulajdonosok befolyásoló erejét azonban nem csökkentő) mértékben használnak külső forrást. A tőkeáttétel-mutatók – a hosszú lejáratú kötelezettségek és a saját tőke arányának – jellemző értékeit vizsgálva megállapítható, hogy az érintett iparágak legjobban teljesítő vállalkozásai 7 százalékos, míg a kisebb árbevételt realizálók 3 százalékos tőkeáttétellel rendelkeztek a 2018-2019 üzleti évek folyamán.

Kapcsolódó
Fizetésemelés és SZÉP-kártya: erre készülnek a hazai cégek
A járvány nyomott hagy a kkv-k bérezési szándékán is.

Mindkét érték esetében elmondható, hogy a hitelezők aránya a döntéshozatal, a cégvezetés tekintetében elhanyagolható, ugyanakkor a cégértéket növelő, egészséges mértékű idegen tőkét a jobban teljesítő, toplistás társaságok vesznek igénybe. Az ő esetükben a külső finanszírozók rendelkezésre tarthatják a generációváltás zökkenőmentességének biztosításához szükséges tőkemennyiséget, továbbá érintettségi szintjük garanciát jelenthet a menedzsment feletti kontroll megtartásához, a megfelelő pénzügyi döntések meghozatalához.

A kiemelkedő vállalkozások elegendő mértékű külső forrást halmoztak fel a kapcsolódó finanszírozási problémák elkerüléséhez. Ezzel szemben a kisebb piaci részesedéssel rendelkező cégek esetében jelentős mértékű kockázatok merülhetnek fel a változások nem megfelelő menedzselése nyomán, ami idegen tőke, pénzügyi szakemberek hiányában akár csőd közeli állapotot is eredményezhet.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik