Getty Images
Üzleti tippek

Új menekülőút a bajban lévő cégeknek

A járvány kirobbanása utáni visszaesést követően élénkül a magyar gazdaság, a cégalapítások és megszűnések is ezt tükrözik. Fontos változás, hogy két új eljárás is segítheti a fizetésképtelenséggel küzdő vállalkozásokat.

Tavaly a második negyedévben csupán 5041 társaságot hoztak létre, ezzel szemben a tavalyi utolsó negyedévben ez megközelítette, míg az idei első negyedévben már meg is haladta a 9000-et – összegezte az Opten és az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás. Utóbbi adatok ráadásul már felülmúlják a COVID-19 előtti időszak eredményeit is, hiszen akkor egy negyedévre jellemzően 7000-7500 cégalapítás jutott.

A megszűnések esetében éppen ellentétes tendencia látható. Amíg az elmúlt év április eleje és június vége között 9166 társaság tűnt el a cégnyilvántartásból, addig 2021 első negyedévére ez 4351-re mérséklődött. A számok azt tükrözik, hogy tavaly tavasztól nagyon sokan halasztották a vállalkozásalapítási terveiket, hiszen hirtelen drasztikusan romlottak a kilátások. Mostanra viszont sokkal stabilabbnak érződik a helyzet, és élénkülni látszik a cégalapítási kedv.

A végelszámolások és a felszámolások számának alakulása is érdekes tendenciákat mutat, melyek dinamikája ugyanakkor jóval mérsékeltebb. Az Opten az elmúlt év márciusában 841 végelszámolást regisztrált, míg idén ugyanebben az időszakban 629 eljárást számlált a mutató. A felszámolások esetében pedig – ugyancsak márciusi adatokat alapul véve – az eljárások száma a tavalyi 572-ről 423-ra olvadt.

Emellett a kényszertörlések száma szintén csökkenő trendet mutat, hiszen a tavaly áprilisi 1319-ről idén márciusra 46-ra esett. Az utóbbi hátterében minden bizonnyal a kényszertörlési eljárások elrendelését korlátozó kormányrendelet húzódik meg, amelyet még az első hullám idején léptettek életbe.

„A számok alapján is látszik, hogy a válság kirobbanását követően egyértelműen megnőtt a cégfluktuáció, csökkent a várható cégélettartam és emelkedtek a kockázatok. Az idei év elejére viszont már egyértelműen visszatért a vállalkozási kedv” – fejtette ki Nagy Edit, az Opten értékesítési vezetője.

Új fizetésképtelenségi eljárások a láthatáron

„Abban a gazdasági környezetben, amelyet komplett szektorok átmeneti vagy tartós ellehetetlenülése jellemez, különös apropója van azoknak a változásoknak, amelyeken a fizetésképtelenségi szabályozás keresztülmegy. Ezeknek az eljárásoknak a palettája – a csődeljárás és felszámolás mellett – két újdonsággal egészül ki: a reorganizációs, illetve a szerkezetátalakítási eljárással – emelte ki  az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás együttműködő ügyvédje.

„Míg előbbi a veszélyhelyzeti intézkedéscsomag részeként, a járvány által okozott gazdasági tünetek mérséklését célzó, kormányrendeletben szabályozott eljárástípus, addig a szerkezetátalakítás egy, a koronavírus megjelenését megelőzően elfogadott, uniós szintű irányelvre vezethető vissza. Az irányelvet a hazai jogrendszerbe átültető törvényt június elején hirdették ki a Magyar Közlönyben. Mindkét jogszabály az átmeneti nehézségekkel küzdő, de alapvetően életképes vállalkozások talpon maradását kívánja elősegíteni” – tette hozzá Nyitrai Tibor.

Nyilvános legyen az eljárás, vagy sem?

A két új típus sok hasonlóságot mutat egymással, emellett vannak olyan elemeik, amelyek leginkább az itthon jól ismert csődeljárással rokoníthatók. Azzal a markáns különbséggel, hogy az új típusok esetében az érintett vállalkozás eldöntheti, nyilvános vagy nem nyilvános formában viszi végig a folyamatot. Előbbi esetben „RA”, illetve „SZA” toldat kerül bejegyzésre a vállalkozás neve mellé.

Kapcsolódó
Júliustól könnyebben elkerülhető a csőd
Olyan tervet kell elfogadtatni a bírósággal, amely alkalmas az adós működőképességének megőrzésére.

A cégeknek vonzó lehet ugyan a nem nyilvános forma, hiszen ebben ez esetben nem társul a vállalkozás neve mellé a kötelező bejegyzésből fakadó negatív stigma. Ez ugyanakkor bizonyos szempontból szigorúbb követelményeket támaszt a nyilvános eljáráshoz képest. Ebben az esetben ki lehet választani, hogy mely hitelezőket vonják be az eljárásba, és csak őket értesítik. Velük azonban minden érdemi kérdésben egyhangú döntést lehet csak hozni.

A nyilvános folyamat során minden ügyfelet értesítenek, ám egy-egy kérdés megszavazásához elegendő lesz 60 százalékuk egybehangzó szavazata. Minden vállalkozás maga dönti majd el, hogy melyik ügymenet sikeres lebonyolítására lát nagyobb esélyt.

  • Egyelőre bizonytalan, hogy a vírushelyzet által életre hívott reorganizációs eljárás milyen fogadtatásra lel, ahogyan az is, hogy meddig élhetnek a vállalkozások a reorganizáció eszközével.
  • A Szerkezetátalakítási irányelvet viszont idén nyárig kellett átültetni a magyar jogrendbe: a vonatkozó törvény pedig jövő nyáron lép majd hatályba, így az „SZA” toldattal kiegészített cégnevekkel leghamarabb 2022-ben találkozhatunk majd.

„Általános vélekedés, hogy a csődeljárás az évek során nem tudta betölteni a neki szánt, a vállalkozások reorganizációját is elősegítő szerepet, amelyet alátámaszt a tartósan alacsony számuk. Jelenleg sokan úgy vélik, hogy az új eljárástípusok megjelenésével a csődkérelmek száma tovább csökken majd” – véli Nyitrai Tibor.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.