„Az első csoportba azok tartoznak, akiknek munkavégzési helye hétfőtől két hétre bezárt, és nincs lehetőség a munkafeladatokat otthonról ellátni, ilyenek például a ruházati üzletben és a szépségiparban dolgozók, de március 9-től a virágüzlet eladói is ebbe a csoportba sorolhatóak. A második csoportba azok tartoznak, akiknek március 8-tól egy hónapig azért kell otthon maradni, mert az óvodás, kisiskolás gyermek felügyelete miatt ez szükséges. Ide olyan dolgozók is beletartozhatnak, akiknek munkáltatója a következő időszakban is változatlanul üzemel, például élelmiszerboltok, gyógyszertárak, drogériák” – mondta Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.
Az állásidőért nem jár automatikusan pénz
Az első csoport esetében jogszabály írja elő, hogy két hétig a cég nyitvatartása, továbbá a szolgáltatás nyújtása szünetel, ezért az üzletekben csak az ott foglalkoztatottak tartózkodhatnak. Ilyen esetben, ha például a vezető leltárt rendel el, az üzletben továbbra is történhet munkavégzés.
Amennyiben nincs olyan feladat, amely a zárva tartás mellett is ellátható, akkor nincs lehetőség a helyszínen munkát végezni. Mivel ez olyan körülmény, amelyet sem a foglalkoztató, sem az alkalmazott nem tud befolyásolni, a bezárás időszaka – munkavégzés nélkül – munkajogi értelemben olyan állásidőnek minősül, amelyért a munkavállalónak díjazás automatikusan nem jár.
„Természetesen annak semmi akadálya, hogy a munkáltató a munkavállalóval akként állapodjon meg, hogy az üzletzárás tartama alatt a dolgozó az éves szabadságának egy részét felhasználhatja. Ebben az esetben a munkavállalót távolléti díja illeti meg. Továbbá, akár abban is meg lehet állapodni, hogy a munkáltató a díjazás nélküli állásidő ellenére vállalja a bér bizonyos részének kifizetését” – hangsúlyozta Zsédely Márta, az ügyvédi iroda szakértő ügyvédje.
A munkáltatók akkor élhetnek ezekkel a lehetőségekkel, ha az alkalmazott részére a munkaszerződés szerinti bért az üzletzárás időszaka alatt is 100%-ban megfizetik, és a munkaviszonyt április 30-ig nem szüntetik meg.
Mi a helyzet a gyermekük miatt otthon maradókkal?
Március 8-tól a tavaszi szünet végéig különösen indokolt esetben lehetőség lesz az óvodai és iskolai összevont gyermekfelügyeletre, amennyiben a szülő munkavégzése vagy a védekezésben való részvétele miatt indokolt. Mivel ez a lehetőség csak szűk körben lehetséges, ezért a gyermek felügyeletét és a digitális oktatásban való segítségnyújtást a szülők jelentős része otthonról fogja biztosítani.
Az a dolgozó, akinek feladatai otthonról nem láthatók el, a gyermek otthoni felügyeletére tekintettel mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. Az intézmények bezárása miatti gyermekfelügyelet különös méltánylást érdemlő személyi körülménynek minősül, azonban erre az esetre díjazás a munkavállalónak nem jár.
Ebben az esetben is irányadó, hogy a foglalkoztató és az alkalmazott megállapodhatnak abban, hogy az elkövetkezendő egy hónapban vagy annak egy részében a munkavállaló szabadságot vesz ki. De a cég maga is tehet egyoldalúan olyan kötelezettségvállalást, hogy az otthon maradók bérének egy részét kifizeti, függetlenül attól, hogy erre a szabályok szerint nem köteles.
„Ha a munkafeladatok megengedik az otthonról történő munkavégzést, akkor a gyermekfelügyelet leterheltsége szerint lehetőség van arra is, hogy a felek az elkövetkezendő hónapban egy teljes vagy részmunkaidős otthoni munkavégzésben állapodjanak meg. Részmunkaidő esetén lehetőség van a bér időarányos csökkentésére, de ennek mértékét is a megállapodásban kell rögzíteni” – tette hozzá Molnár Melinda, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédje.
Otthoni munkavégzésre vonatkozó megállapodás esetén a munkáltatónak a veszélyhelyzet alatt nem kell ellenőriznie az otthoni munkakörülmények biztonságosságát, de arról gondoskodnia kell, hogy a dolgozókat megfelelően tájékoztassa az elvárt körülményekről.
