A hitelbiztosító előrejelzése szerint a „koronazombik”, vagyis azok a cégek, amelyeket felszínen tartottak a járvány hatását ellensúlyozó kormányzati intézkedések, 2021 második felétől nagy számban fognak csődöt jelenteni.
A negatív trend 2022-ig folytatódik, amikor 27 százalékkal több vállalat juthat csődbe, mint a járvány előtt. Magyarország e tekintetben a jobban teljesítő országok között lesz.
Felerősödő dominóhatás
A járvány második hulláma idején a kormányok jóval célzottabb korlátozásokat vezettek be, melyek csak bizonyos szektorokat érintettek, mint például a turizmust, vendéglátást, közlekedést. Ugyanakkor a késedelmes fizetések, a rossz adósságállomány növekedése és a cashflow problémák mindenütt érzékelhetőek – szektortól és vállalatmérettől függetlenül.
További gondot okoz a dominóhatás: akár egyetlen vállalat késedelmes fizetésének hatása is gyorsan végigvonul a teljes értékláncon, magával rántva a beszállítókat is.
A helyzet komolyságát jelzi, hogy 2020-ban minden huszadik órában jelentett be valamilyen nagyvállalat fizetésképtelenséget globális szinten – emelte ki a kutatásból Merész István, az Euler Hermes országigazgatója.
A kormányok felismerték a vállalati fizetésképtelenségből származó kockázatot és különböző intézkedéseket vezettek be: adófizetési halasztást, adócsökkentést, adóvisszatérítést, valamint állami garanciát, kedvezményes állami hiteleket vagy adósságmoratóriumot. Ám ezen intézkedések ellenére 2021 nehéz évnek ígérkezik.
A társaság Globális Inszolvencia Indexe szerint idén 13 százalékkal, jövőre pedig 27 százalékkal több vállalati fizetésképtelenségi eljárás várható, mint 2019-ben.
Gyorsabban véget érhet a koronaválság
A vártnál gyorsabb vakcinafejlesztés hatására 2021 közepére a világ lakosságának – azon belül a legveszélyeztetettebb csoportok – átoltottsága elérheti azt a szintet, amely után a gazdasági élet gyors normalizálódásával lehet számolni. Emiatt a hitelbiztosító felfelé módosította globális GDP előrejelzését:
Ennek feltétele azonban, hogy ne jelenjen meg olyan vírusmutáció, amely újabb korlátozásokat, lezárásokat kényszerít ki a kormányoktól – tette hozzá Merész István. A várakozásaik szerint a világkereskedelem volumene 2021-ben már 5,8 százalékkal, 2022-ben pedig további 5 százalékkal nőhet.
Van, ahol 2023-ig kell várni a kilábalásra
Az egyes gazdasági szektorok közül a járvány szinte érintetlenül hagyta az élelmiszer-kiskereskedelmet, a gyógyszeripart és az agrárszektoron belül az élelmiszertermelést. A visszaesést elszenvedő iparágak közül leggyorsabban az információtechnológia, a vegyipar, a gépgyártás és az építőipar áll helyre legkorábban, már 2021 első felében.
Év végéig a mezőgazdaság, az elektronikai ipar, a telekom szektor és a vasúti szállítmányozás teljesítménye tér vissza a járvány előtti szintre.
A prognózis szerint leglassabban a nem-élelmiszer kiskereskedelem, a légiközlekedés és a repülőgépgyártás kerül ki a válságból, 2023-ra.
