Csupán a vállalkozások 9 százalékánál merült fel idén a vezetőváltás gondolata. A döntés viszont egyre sürgetőbb: 25 százalékponttal többen gondolják közülük úgy, hogy életkoruknál fogva időszerű lenne a stafétabot átadása, mint két évvel korábban.
A felmérésben csaknem 600 magyar kis-, és közepes vállalkozást kérdeztek meg a terveikről. A hazai kkv-k a magánszférában foglalkoztatottak kétharmadának biztosítanak munkalehetőséget. A KSH adatai szerint a nemzetgazdaság teljesítményéhez a teljes hozzáadott érték mintegy 50%-ával járulnak hozzá.
A 90-es években vállalkozást indító nemzedék nyugdíjas korúvá válásával tehát ez a kérdés soha nem látott súllyal nehezedik a hazai vállalkozói társadalomra.
Fogy az idő, mégsem lépnek a vezetők
A válaszadók döntő többsége, 91 százaléka annak ellenére sem gondolkodik a staféta átadásán, hogy két év alatt 25-ről 50%-ra nőtt közülük azoknak az aránya, akik szerint ez életkorukból fakadóan már időszerű lenne. Reálisan látják a helyzetüket, hiszen a kkv-k harmadának vezetői már bőven elmúltak 60 évesek, a válaszadók pedig erre az időszakra, 65 és 70 év közöttire teszik az ideális életkort a vezetés átadására.
Kérdéses az utód, de lényeg, hogy családtag legyen
A kutatásban résztvevők kétharmada családon belül szeretné továbbadni a vezetői feladatokat, azonban még nem tudják, hogy pontosan kinek, csupán az esetek 16%-ában jelölték már ki a végleges utódot. Csökkent a döntéshozók bizalmatlansága: míg két évvel ezelőtt még 29%-uk szerint volt különösen nehéz megtalálni a következő vezért, addig idén már csak 21%-uk mondta ugyanezt.
Ez némi optimizmusra adhat okot a következő generáció számára, hiszen – ahogy a vezetők, úgy az utódok is – egyre idősebbek és tapasztaltabbak lesznek, egyre inkább felkészülnek a vezetői feladatokra.
2020 nem a generációváltás éve volt
Az idei év korábban elképzelhetetlennek tűnő kihívások elé állította a vállalkozásokat. Kiélezett helyzetben gyorsan kellett cselekedniük, egy-egy döntésük a cég jövőjét is meghatározhatta.
Ez azt eredményezte, hogy 2020-ra látványosan háttérbe szorult a folyamat, tavalyelőtt még a cégek 15%-ánál merült fel a utódlás, addig idén ez 9 százalékra csökkent.
Eladni? Soha!
Igaz, hogy a vezetők a társaság további sorsát alapvetően valamely családtagjukra bíznák, azonban könnyen előfordulhat, hogy bizonyos körülmények miatt erre nincs lehetőség. Kézenfekvő megoldás ilyenkor a cég – akárcsak egy részének – értékesítése.
Nem lenne pedig szerintük nehéz dolguk: a megkérdezettek harmada szerint könnyűszerrel találnának megfelelő vevőt, bár 20%-uk szerint nem adna a vásárló annyit vállalkozásért, mint amennyit valójában ér. Ugyanakkor egy vállalat értékesítését nagyban hátráltathatja, ha nem egyértelmű a cégértéke.
A döntéshozók 60%-ának nincsenek objektív mérőszámai, amelyek alapján meg lehetne határozni az eladási árat, ezért egyáltalán nem tudják, vagy csak megbecsülni tudják az összeget. A bankok szerepe az értékesítésben folyamatosan nő: a vezetők 35%-a vonna be pénzintézetet az eladási folyamat valamely szakaszában, amely 6 százalékponttal magasabb érték, mint két évvel ezelőtt.
Átláthatóbb működés a legnagyobb cégérték
A megkérdezettek szerint a legnagyobb értéknövekedést az átlátható, jobban strukturált működéssel, tudatos marketing-kommunikációval, hatékonyabb munkaszervezéssel és több innovációval lehetne elérni. Ezek fejlesztéséhez a vállalkozások fele saját tőkét venne igénybe, de 22%-uk a pénzügyi finanszírozásban is lát fantáziát – összegezte a Budapest Bank felmérése.
A cégek 16%-a viszont ezek közül egyiket sem választaná, mert növekedni sem szeretne, úgy vélik, hogy a jelenlegi állapot a legmegfelelőbb a tulajdonosok és az alkalmazottak számára is egyaránt.
