Elmondható, hogy a 2020-as év a gyümölcskultúrák fekete éve volt, nagyon rossz évjáraton vagyunk túl. A tavaszi fagykárok gyümölcsfajtól függően elvitték a termés 50-80 százalékát, aztán a megmaradt szerény cseresznye- és meggytermésben további jelentős problémát okoztak az extrém júniusi esőzések is. A nyár már egészen jó időjárást hozott: kevés volt a kánikulai időszak és a napégés, illetve a jég- és viharkárok is átlagosak maradtak – mondta a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a FruitVeB alelnöke.
„A zöldségtermesztőknek elsősorban a júniusi esőzésekkel gyűlt meg a bajuk. Egyes kultúrák esetében állományok pusztultak ki, vagy lehetetlenné vált a betakarítás a sok víz miatt. Ezzel együtt a zöldségtermesztők termésveszteségei jóval mérsékeltebbek, mint a gyümölcstermesztőké. A gyümölcsben a drasztikus terméskiesésekért 80-90 százalékban a tavaszi fagy, 10-20 százalékban pedig a júniusi esőzés felel” – részletezte Apáti Ferenc.
Tavasszal a határok lezárása okozott fennakadást
A járvány miatti veszélyhelyzet márciusi kihirdetése után körülbelül egy hónapig voltak zavarok a szektor munkaerő-ellátásában. Ez azonban abban az időszakban még nem érintett sok ágazatot, „csak” azokat, ahol a betakarítás már megindult (például spárga és szamóca), illetve ahol a tavaszi időszak intenzív élő munkaigénnyel rendelkezik (ilyenek a fóliás növénykultúrák).
Aztán egy fontos lazítás következett be a külföldiek beutazásában: szigorú szabályok, de egyszerűsített adminisztráció mellett már jöhettek a szomszédos országok vendégmunkásai. A tavaszi veszélyhelyzet megszüntetése után még szabadabb volt a beutazás, így a gazdálkodóknak ebben az időszakban már semmivel sem voltak nagyobb gondjaik, mint egy átlagos évben.
Sok éve általános jelenség a munkaerőhiány, idén ennek a mértékét enyhítette, hogy az állás nélkül maradt emberek a mezőgazdasági munkákat is keresték. Ez ugyanakkor csak helyben, az adott térségen belül igaz, a ’pesti pincérek’ azért nem mentek le például Szabolcsba. Továbbá sajnos az is számottevően tompította a foglalkoztatási problémákat, hogy a már említett tavaszi fagyok és a júniusi csapadékok miatt jelentős volt a terméskiesés – fejtette ki Apáti Ferenc.
Második hullám: az ősz már elketyeg
A szakmaközi szervezet alelnöke a jelenlegi járványhelyzetről elmondta: a határok újabb lezárása miatt a gazdálkodóktól eddig nem érkeztek olyan panaszok, amelyek tavasszal tömegesen jellemzőek voltak.
Ez vélhetően azzal függ össze, hogy érdemben már csak az alma, a körte és a szilva szürete zajlik, a többi gyümölcsfajnál a betakarítás befejeződött. Ezekben az ágazatokban nagyobbrészt hazai munkaerő dolgozik, ahogy a kertészetekben is döntően ugyanez jellemző.
A külföldiek foglalkoztatása elsősorban azokban az ágazatokban gyakori, ahol nem szezonális, hanem tavasztól őszig folyamatos az élőmunkaigény. Ennek köszönhetően hosszú időn keresztül tudják foglalkoztatni az ideérkezőket. Valószínűsíthető, hogy ez a munkaerő már szeptember 1-jén is Magyarországon dolgozott, így egyelőre nem okoz nagy problémát a határok lezárása, illetve a beutazás jelentős szigorítása.
Természetesen mi sem tudjuk kiszámítani, hogy néhány hetes vagy hónapos távlatban mivel jár a jelenlegi vírushelyzet. Az bizonyos, hogy a kertészet munkaerőigénye a november-február közötti időszakban meglehetősen szerény. Ekkor inkább csak az üvegházi kultúrákban zajlik munkavégzés, illetve a gyümölcsösökben a metszés, de ez utóbbinál nem jellemző a külföldi vendégmunka. Így egyelőre arra számítok, hogy az ősz már ’elketyeg’ valahogy, aztán legközelebb jövő márciusban találkozhatunk élesen szembe ezzel a problémával – foglalta össze a várakozásokat a szakember.
Kiemelt kép: Getty Images
