Marton László hozzátette: a tavalyi évben az IT-szolgáltatások összessége 9-10 százalékkal bővült a hazai piacon, a felhőszolgáltatásoknál ez a növekedési ütem eléri az 50 százalékot. De mivel ezen a területen Európa utolsó egyharmadában vagyunk, így bőven van még hová fejlődni.
Az utóbbi években a szemlélet a többi között abban változott, hogy korábban a vállalkozások célként jelölték meg a felhőt, de aztán felismerték, hogy ez az informatikai szolgáltatás sokkal inkább egyfajta eszköz a hatékonyabb, eredményesebb működéshez.
„A mai üzleti környezetben előbb-utóbb piacot fog veszíteni az a cég, amely nem halad a trendekkel, és nem nyit az informatikai kiszervezés valamilyen fajtája felé. Azok a vállalatok viszont, amelyek élnek a modern technológiákkal, és beépítik a bérelhető informatikai szolgáltatásokat is a mindennapjaikba, versenyelőnyre tehetnek szert.
A felhőszolgáltatások például olyan rugalmasságot tudnak biztosítani a termékfejlesztésben, a működésben, a működésbeli biztonságban, amit az adott cégnek az üzleti oldala tud érvényesíteni” – hangsúlyozta a főigazgató.
Egyre többet költenek a vállalkozások a felhőre
Tanács Zoltán, az IFUA Horváth & Partners nemzetközi vezetési tanácsadó cég partnere előadásában kiemelte: „ha a cloud computing történetét nézzük, akkor a technológia alkalmazása és a felhőtudatosság mostanában éri el azt a pontot, amikor a piac a lineáris fejlődésből átfordul a robbanásszerű, exponenciális növekedésbe”.
Az előadásban szó volt arról is, hogy nemzetközi prognózisok szerint a cégek 21 százaléka két éven belül megduplázza a felhőre fordított költéseit. Az infrastruktúra-szolgáltatások (Infrastructure as a Service – IaaS) piaca szintén két éven belül a tavalyi 57,2 milliárdról 72,4 milliárd dollárra bővül. A platformszolgáltatások aránya (Platform as a Service – PaaS) megduplázódhat, a szoftverszolgáltatások (Software as a Service – SaaS) terén pedig 18 százalékos összetett éves növekedési ráta (CAGR) várható.
Tanács Zoltán kitért arra is, hogy a digitalizációs érettségnek még a kezdeti fázisában van a hazai cégek döntő többsége. Ugyanakkor a nagyvállalatok abszolút felzárkóztak a világ élvonalához, és a legélenjáróbb megoldásokat igyekeznek alkalmazni. Hozzátette: várhatóan a legtöbb mindennapi munkafolyamatot – így például a dokumentumkezelést, kommunikációt és együttműködést – támogató alkalmazás a felhőbe fog költözni. A termelést és gyártást kiszolgáló kritikus rendszerek többsége viszont jó ideig még a saját, helyben telepített – úgynevezett on premise – infrastruktúrában a „földön” fog maradni.
A biztonságban már nincs számottevő különbség
A konferencián tartott kerekasztal-beszélgetésen megerősítette a Tungsram-csoport IT-igazgatója is, hogy sokkal nyitottabbak lettek a nem IT-területen dolgozó döntéshozók a felhővel kapcsolatban. „Korábban volt egy jelentős ellenállás, és főleg a biztonsági kérdésekkel kapcsolatban voltak kérdőjelek. Ma már viszont lényegében nincs különbség a biztonságban akár on premise, akár felhőalapú szolgáltatásról van szó” – mondta Majtényi Márta.
A magyar „felhős” szemléletről kifejtette: „ahogy Európa messze van Amerikától, úgy Európán belül Magyarország is messze van a nyugati országoktól. Fontosnak tartom, hogy haladjunk ebben előre. A kisebb vállalkozásoknak pedig azt javaslom, hogy vizsgálják meg ezeket a bérelhető informatikai lehetőségeket. A kisebb társaságoknál ugyanis cégen belül nem lehet olyan robusztus hadsereget felépíteni az IT területén, amely mindenféle változásra fel tud készülni. Ha viszont egy megfelelő szolgáltatót választanak, akkor a szolgáltató szakemberei rugalmasan a rendelkezésükre állnak akkor is, ha egyik napról a másikra változtatnak a stratégián” – összegezte a világítástechnikai vállalat IT-igazgatója.
Tanács Zoltán szerint a biztonság kérdését nagyon meghatározza, hogy mekkora a cégméret. „A magyar vállalkozások döntő többsége méretéből adódóan képtelen akkora biztonsági tudást és kapacitást fenntartani, ami akár csak megközelítené azt, amit egy privát vagy publikus felhőszolgáltatás tud nyújtani. A kkv-knak nem nagyon van más választásuk, hogyha a biztonságot fontosnak gondolják, minthogy egy professzionális szolgáltatóhoz fordulnak. Nagyvállalatoknál nyilván teljesen más a helyzet, ott van elegendő tudás, kompetencia és erőforrás” – fejtette ki a szakértő.
Célkeresztben a kis- és középvállalkozások
„A kkv-k számítanak a ’szent grálnak’, mindenki velük szeretne üzletelni. Ugyanakkor fontos látni, hogy nincsenek egységes receptek sem a kis- és középvállalati, sem a nagyvállalati szektorban. Épp ezért hibrid megoldásokban érdemes gondolkodni, amihez alaposan végig kell venni a cég folyamatait, rendszereit, és eldönteni, hogy mit érdemes publikus vagy privát felhőbe helyezni, hol marad meg az on premise megoldás. A kkv-k esetében elsősorban a bérelhető szoftverszolgáltatások (SaaS) kerültek előtérbe, de a forráshiány miatt szerintem elmozdulás várható az infrastruktúra típusú (IaaS) megoldások felé is” – fejtette ki Marton László.
A jövőt tekintve a Tungsram Group IT-igazgatója a konferencián úgy fogalmazott, hogy várakozásai szerint a gyártóvállalatok egy-két éven belül már helyi szerverek helyett virtuális adatközpontban fogják tárolni a gyártási adataikat. A várakozások szerint az okosgyárakban az adatfeldolgozás és elemzés is automatizált, intelligens módon történik.
Kiemelt fotó: iStock
