Magyarországon az Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszert (EKÁER) 2015. január 1-jétől vezette be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Az elektronikus árukövetéssel a hatóság célja a jogkövető piaci szereplők pozíciójának erősítése, az áruforgalom átláthatóságának biztosítása, ezáltal az adóelkerülők kiszűrése, valamint a gyakran emberi egészséget veszélyeztető élelmiszerekkel kapcsolatos visszaélések kizárása.
Az EKÁER segítségével nyomon követhetővé vált az áruk tényleges útja. A cégeknek a szállítmány elektronikus regisztrációja során a többi között fel kell tüntetniük az áru megnevezését, mennyiségét, a címzett és a feladó adatait, valamint a szállító jármű rendszámát is.
„2015-ben, a bevezetés idején még igen sok kérdés merült fel az új rendszerrel kapcsolatban. Az érintett cégek, tanácsadók és szakemberek jól emlékeznek erre az időszakra, hogy korántsem volt zökkenőmentes az átállás, és kezdetben az EKÁER úgymond gyermekbetegségeivel küzdöttek. Például az első három hónapban csak próbaüzemben működött a rendszer. Az akkori felvetések, gyakorlati problémák miatt több módosítás is történt a szabályozásban. Az elmúlt időszak során viszont már sokkal inkább az látható, hogy a rendszer bevált, működőképes, a cégek számára jól tervezhető az adminisztrációs igénye, és valóban hatékonyan nyomon követi az árumozgásokat. Úgy gondolom, hogy az pedig nemzetközi szinten pozitív visszajelzés, ha egy másik ország is a magyarhoz hasonló szisztéma bevezetésén gondolkodik” – mondta Soós László, a Grant Thornton Hungary adóigazgatója.
Az „ETCS” tervezett bevezetése Szlovákiában
Bár pontos részleteket még nem lehet tudni, de a szlovák adóhatóság egy szakmai konferencián már nagyvonalakban felvázolta a tervezett elektronikus forgalomkövetési rendszert (Electronic Transport Control System – ETCS). Céljuk egy olyan rendszer létrehozása, amely lehetőséget biztosít az árumozgások online nyomon követésére, a nagyobb átláthatóságra, a fiktív szállítások és az adócsalás csökkentésére, valamint a költségvetési bevételek növelésére.
Jobban „kibukhatnak” a visszaélések
A kelet-közép-európai régiót tekintve az adócsalások, visszaélések a szomszédos országban sem új keletű problémák. Már az uniós csatlakozás előtt is nagy mennyiségű fiktív számlával találkozott a hatóság, ami jelentős költségvetési bevételkieséssel járt. Az elmúlt időszakban pedig úgy tapasztalta a szlovák adóhivatal, hogy az adómentes termékimportnál (az ún. 42-es vámeljárás) a vámkezelt áruk szállítása során is gyakoriak az adóelkerülések.
Ezek mellett továbbra is komoly problémának számít Szlovákiában is az uniós tagországokban körhintacsalásnak nevezett áfacsalással járó körbeszámlázás. Az említett problémákra merült fel megoldási javaslatként egy magyar EKÁER-hez hasonló rendszer bevezetése.
Magyarországon az EKÁER hatására érezhető előrelépés történt az áfacsalások visszaszorításában. Az elektronikus árukövetés segítségével például több más eset mellett 2015 őszén egy élelmiszeripari áfacsaló bűnszervezetet lepleztek le, akik több százmillió forintos általános forgalmi adót csaltak el. A kirívó esetek között említhetőek azok a műtrágyakereskedők is, akik fiktív számlákkal 1,2 milliárd forint áfa megfizetését próbálták megspórolni, és 2017 év elején buktak le.
Amennyiben Szlovákia valóban bevezeti az elektronikus árukövetést, akkor a szlovák szabályozó hatóságnak és a helyi cégeknek is érdemes tanulmányozniuk a magyarországi eredmények mellett az átállás tanulságait is, hiszen nagy valószínűséggel náluk is előfordulhatnak majd hasonló gyermekbetegségek. Ezekre példaként említhetőek a gyűjtőfuvarok bejelentésével kapcsolatos problémák, a háromszögügyletek kezelése, az egyszerűsített bejelentés igénye és alkalmazása, valamint az elektronikus rendszerben fellépő üzemzavar – részletezte Soós László.
