Ha a munkavállalók minden nap csak „bejárnak” az irodába, és mechanikusan elvégzik a feladataikat, akkor óriási lehetőséget hagy ki a munkáltatójuk. Ha ugyanis egy vezető odafigyel arra, hogy a kollégák jól érezzék magukat az irodában, és élvezzék is azt, amivel napi 8 órában foglalkoznak, akkor cégük felé is nő a kötődésük, és hatékonyabban tudnak dolgozni. Ha pedig emellett még arra is gondot fordít a munkáltató, hogy az alkalmazottak azonosulni tudjanak a társaság alapvető márkaértékeivel, akkor már nyert ügye van.
A Leitz irodaszergyártó legújabb tanulmánya szerint bár sok vállalat szeretné úgy kialakítani irodáját, hogy az minél inkább közvetítse saját identitását, ennek ellenére a cégek 40%-ánál például az irodában még a márka színei sem köszönnek vissza.
Irodatervezés régen és ma
Az irodákat régen – de akár csak egy évtizedre visszatekintve is – teljesen másként tervezték, mint napjainkban. 10 évvel ezelőtt az irodák helyszínének kiválasztásánál és berendezésénél még az anyagi szempontok, így az üzemeltetési költségek játszották az elsődleges szerepet. Mivel a dolgozók többsége egy központi épületben végezte a munkáját, és a munkaidő nagy részét valóban ott is töltötte, ezért megpróbáltak minél több embert „bezsúfolni” egy olyan irodába, amely aránylag könnyen megközelíthető volt.
A vállalatvezetők azonban idővel felismerték, hogy cégük sikeressége leginkább az ott dolgozó emberektől függ, a kollégák hangulatát, motiváltságát, így a munkához való hozzáállásukat pedig az irodai környezet is nagyban befolyásolja.
Változó igények, alkalmazkodó környezet
A munkahelyi és földrajzi mobilitás növekedésével egyre élesebb verseny alakult ki a jó munkaerő megszerzéséért. Sőt, a mobilitás kínálta lehetőségek mellett ma már sokan választhatnak a home office és a munkahely között, ezért nemcsak egymással versenyeznek a cégek és azok irodái, hanem az otthoni munkahely is verseng a központi irodával. A társaságok számára ezért az az új kihívás, hogy olyan irodákat teremtsenek munkavállalóik számára, ahová egyáltalán bejárnak dolgozni.
Ma már nem csak arról szól a munkavégzés, hogy bemegyünk egy épületbe, ahol elvégezzük a feladatainkat, egyre erősebb bennünk az az igény, hogy valamiféle élvezetet nyújtson számunkra az a hely, ahol dolgozunk. Az irodatervezésnél éppen ezért ma már legfőképp a munkavállalók elvárásai és nem mellesleg az adott vállalat kultúrája, értékei jelentik a kiindulópontot a dizájnerek számára – fogalmazott Käfer Gábor, az Esselte Kft. ügyvezető igazgatója.
Irodai dizájn és branding
A Harvard Business Review belső márkázásról szóló cikkében például a cég központi irodáinak dizájnját a márkakommunikáció egyik kulcselemének tartják. Azáltal, hogy a vállalatok a márka vízióját belefoglalják a munkavállalókkal való kapcsolattartási felületekbe, ez a vízió idővel a dolgozói élmény részévé válik, méghozzá olyan mértékig, hogy a márkának megfelelő viselkedés ösztönös lesz – írta a lap.
A belsőépítészeti megoldásokat értékesítő amerikai Steelcase tanulmánya ugyanakkor rámutat, hogy világszerte a vállalatok egyharmadánál hiányoznak a logók és hirdetések a munkahely területén. Sőt, a cégek 40%-ánál az irodai dizájnban egyáltalán nem köszönnek vissza a márka színei, és több mint 60%-uknál semmilyen utalás nem található a vállalat történetére.
A következetesség és az eredetiség a hiteles márka alapja
Az iroda berendezésének alapvető elemei a branding, a logó, a színek, de mint ahogy az élet más területeire, úgy a dizájnra is igaz, hogy a lényeg a részletekben rejlik – a falak színétől kezdve az irodai eszközökön és bútorokon át akár a kávés csészékig. Egy teljesen egységes márka pedig azt jelenti, hogy az értékeknek, a szemléletnek, a viselkedésnek, valamint a befelé, illetve kifelé történő megnyilvánulásoknak mind-mind összhangban kell lenniük egymással.
A személyzet és a látogatók számára fenntartott eltérő eszközök mindkét csoport számára más-más üzenetet közvetítenek. Nem könnyű például azt sem elhinni, hogy egy társaság ugyanolyan fontosnak tartja az összes munkavállalóját, amikor a könyvelési részleg egy másik épületben kapott helyet – a város nem éppen frekventált részében.
Természetesen nem lehet minden cég Google, Apple vagy Facebook, így nem is kell mindenkinek arra törekednie, hogy így nézzen ki. A vállalkozások számára nagyon fontos, hogy önmaguk legyenek, hiszen nincs rosszabb, mint egy hiteltelen márka. A jól eltalált munkahelyi dizájn ezzel szemben keretet ad a viselkedésmintáknak, azok pedig értékeket közvetítenek, explicit, de még inkább implicit módon. A vállalati hitvallás, kultúra és a márkaértékek pedig leginkább az alkalmazottak munkáján, az ő szűrőjükön keresztül válnak láthatóvá az üzleti partnerek és az ügyfelek számára.
