A Z korcsoport tagjainak felénél egyelőre egyáltalán nem játszik hangsúlyos szerepet a pénz, az idősebb generációk felé haladva viszont a mindennapi élet egyre fontosabb mozgatórugójává válik, de ahogy a kor növekszik, úgy csökken a pénzügyi helyzetükkel elégedettek aránya.
A tízezres minta mindössze 35 százaléka elégedett aktuális anyagi helyzetével. Az átlagos havi jövedelem nettó 145 000 forint, amely javát a kötelező kiadások viszik el. A pesszimista szemlélet mögött a szabadon elkölthető jövedelem relatív alacsony összege áll, ugyanis a kitöltők több mint 70 százaléka gondolja úgy, hogy egy felhőtlenebb élethez csak az lenne elég, ha a fizetését 50 százalékkal megemelnék.
Alig jut pénz magunkra
A válaszadók mindössze 14 százaléka nyilatkozta azt, hogy az alapvető és kötelező kiadások után jövedelméből még egyéb vásárlásokra is futja, sőt spórolni is képes. Ezt a csoportot jellemzően a nettó 250 ezer forint feletti javadalmazásúak képviselik.
Havi maximum nettó 120 ezer forintos fizetés 10 ezer forintos heti költekezést tesz lehetővé – derült ki a válaszadók pénzköltési szokásait vizsgálva. A Z generáció túlnyomó többsége havonta alig több mint 30 ezer forintból gazdálkodik, de az Y-ok sem haladják meg a havi átlagos 55 ezret, a kötelező kiadások után maradó keretet tekintve.
Összességében átlagosan heti 16 ezer forintot költünk szabadon. Az Y-ok 13,8 ezer, a Z-k 8,1 ezer forintból gazdálkodnak hetente. Mint kiderült, az X generáció rendelkezik a legtöbb rendelkezésre álló és elkölthető jövedelemmel – ők átlagosan nettó 158 ezer forintot visznek haza, heti költekezésiek pedig 17 ezer forintra rúgnak.
Lakás- és diákhitelek fogságában
A keresetükből nehezen kijövők 50 százalékánál hónapról-hónapra jelentkeznek a megélhetési nehézségek. A kutatás rávilágít arra, hogy a kedvezőtlen anyagi körülmények alapvető oka a hiteltörlesztés: megtakarítások helyett jellemzően ezeket a kötelezettségeket vállaljuk, a legtöbb ember vállát pedig elsősorban lakás-, valamint diákhitelek súlya nyomja.
A pénzügyi elégedetlenség továbbá még azok esetében is fennáll (27%), akik a kötelező kiadásokon felül ugyan még tudnak költekezni, de félretenni már nekik sem sikerül.
Spórolni kell!
Az egyik lehetséges plusz bevételi vagy éppen spórolási forrás a tárgyak adásvétele, a kitöltők 91 százaléka nyilatkozta azt, hogy ilyen célból apróhirdetési portálokat használ. A kiszemelt termékre azonban a legtöbben gyűjtenek, az internetezők mindössze 13 százaléka tudja azokat azonnal vagy rövid időn belül megvásárolni – avatott be a kutatást készítő apróhirdetési oldal ügyvezetője, Palocsay Géza.
Mint kiderült, vásárlási szándék esetén a válaszadók 44 százaléka fektet energiát abba, hogy még kedvezőbb ajánlatot találjon, vagy választja inkább az adott termék olcsóbb, „lemásolt” változatát.
Hogy 50 százalékos fizetésemelés lesz-e? Azt nem gondoljuk. De minimum 10 százalékosra elég jó esély lehet.
