Ahhoz, hogy az uniós támogatásokra jelentős mértékben támaszkodó magyar kkv-szektor a jövőben is sikeresen fejlődhessen, a vállalkozásoknak már most meg kell kezdeniük a felkészülést az új rendszerre. Ennek hiányában a 2020-tól kezdődő pályázati időszakban akár több ezer milliárd forintnyi pályázati forrástól is eleshet a magyar gazdaság, ami elérheti a jelenlegi GDP 4 százalékát – hívja fel a figyelmet a Goodwill Consulting Kft.
Ugyanakkor míg az Új Széchenyi Terv és az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében 2008-2013 között összesen megítélt 10 326 milliárd forintnyi támogatás alig 3 százaléka (303 milliárd forint) volt csak visszatérítendő hitel, addig a 2016-2020 között elérhető Széchenyi 2020 program 8985 milliárd forintnyi keretösszegének már a 8,12 százaléka (körülbelül 729,4 milliárd forint) visszatérítendő támogatás keretében hívható le.
A fenti számokból látható, hogy nagyjából háromszorosára nőtt a visszatérítendő támogatások aránya. Ezt a növekvő tendenciát és az EU törekvéseit alapul véve 2020 után jelentős mértékben, akár 20-30 százalékra is nőhet e pénzügyi eszközök mértéke, amely pénzben kifejezve akár több ezer milliárd forintot is elérheti.
Hosszú távon azok a vállalkozások pályázhatnak sikerrel 2020 után is, amelyek már most elkezdenek felkészülni arra, hogy az igényelhető támogatásokat vissza kell fizetniük. Ehhez növelniük kell a hitelképességüket, és érdemes hosszú távú pénzügyi stratégiát felállítani a hitel-visszafizetések biztosításához is, hiszen a fejlesztések jelentős része nem azonnal megtérülő beruházás – emeli ki Harsányi Gábor, a Goodwill Consulting ügyvezető igazgatója.
A csaknem 1,7 millió vállalkozásból álló magyar kkv-szektor teljesítőképességét figyelembe véve fontos, hogy a szektor 2020-ra gazdaságilag minél jobban megerősödjön, és ezáltal a finanszírozási struktúra változásához megfelelően tudjon alkalmazkodni.
„A hazai kkv-k jelentős mértékben támaszkodnak az uniós forrásokra: leginkább akkor fejlesztenek, ha a finanszírozáshoz találnak megfelelő pályázatot, és elsősorban azokon a területeken invesztálnak, amelyekre támogatást tudnak igényelni. A 2020 utáni időszakra prognosztizált vissza nem térítendő támogatások arányának csökkenéséhez és a támogatott hitelkonstrukciók növekvő térnyeréséhez időben fel kell készülni. A társaságok finanszírozási struktúráját tervezetten úgy kell átalakítani, hogy alkalmas legyen a visszatérítendő pályázati támogatások felvételére, például az önálló likviditás növelésével, illetve a megfelelő EBITDA pénzügyi mutató kialakításával” –emelte ki Harsányi Gábor.
Emellett mivel ezeket a forrásokat csak a valóban versenyképes, megtérülő beruházásokra érdemes igénybe venni, a visszatérítendő támogatás „tisztíthatja” is a piacot, ezzel pedig hosszú távon a teljes magyar gazdaság versenyképességét erősíti.
