A közmunka uralja a 2017-es költségvetés foglalkoztatási alapját is, írja a Világgazdaság. Jövőre 15 milliárddal kevesebb pénzt áldoz a kormány közfoglalkoztatásra, mint tette ezt idén. Ebben az évben 340 milliárdot szántak a foglalkoztatás bővülésére, a jövő évi tervezet azonban aggodalomra ad okot Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint. A Nemzeti Foglalkoztatási Alapban (NFA) jövőre a közfoglalkoztatásra 325 milliárd forintot szánnak, aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre viszont csak 16 milliárdot. Kordás szerint így csak a közmunkával járul hozzá a kormány a foglalkoztatás bővítéséhez.
A szakképzési és felnőttképzési támogatásokra több pénz jut jövőre, mint idén. Igaz ez az uniós programok elő- és társfinanszírozására is, ahova 15 milliárddal több megy 2017-ben, mint ebben az évben. A bérgarancia-kifizetésekben csökkenés várható, míg a munkanélküliek ellátására, valamint a foglalkoztatási és képzési támogatásokra ugyanakkora lesz a keret, mint a tavalyi évben volt.
Valószínűleg közmunkára még 325 milliárdnál is több juthat jövőre, legalábbis Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nyilatkozatából erre lehet következtetni. A Világgazdaság szerint ez a gyakorlat azért is vitatható, mert a közmunka elvileg az állam feladata lenne, márpedig az NFA legtöbb bevétele a munkaadók és munkavállalók által befizetett különféle járulékokból származik.
A közmunkarendszer túlsúlyát az Európai Bizottság is kifogásolta, szerintük a közmunkarendszer nem támogatja eléggé a résztvevők visszatérését a nyílt munkaerőpiacra, vagyis könnyen beleragadnak a rendszerbe. A brüsszeli jelentésből az is kiderül, hogy a közmunkások jelentős részének, 47 százalékának volt közép- vagy felsőfokú végzettsége.
