Az Invitel májusban jelentette be, hogy felpörgeti a beruházásait, és több mint 30 millió eurót fektet be idén – a lakossági- és az üzleti szegmensben egyaránt. „Technológiai vállalatként egyértelmű, hogy csak előre lehet haladni. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogyha a távközlési különadók vagy a közműadók csökkennének, akkor az ágazatban várhatóan meglódulna a beruházási kedv” – mondta az operatív főigazgató, aki arra is kitért, hogy az Invitel esetében ezek a többletterhek évente összességében tízmilliárdos nagyságrendűek.
„A szektor főbb szereplői nemzetközi multinacionális vállalatok, amelyeknek a fejlesztéseitől sok ezer hazai kis- és középvállalkozás függ. Ők most jóval kevesebb munkát kapnak, mintha a költések visszamennének például a 2008-2010 körüli szintekre. A különadók mérséklésének tehát érezhető gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő hatása lenne” – tette hozzá.
A Digitális Magyarország programban a kormány az unió által előírt 2020-as céldátumhoz képest 2018-ra hozta előre annak a megvalósítását, hogy az ország minden háztartásában biztosítani kell a minimum 30 megabit/secundum sebességű internet-hozzáférést. Ezzel olyan vidéki területeken is kiépülhet az optikai kábelhálózat, ahol az üzleti alapon történő beruházás masszívan veszteséges lenne. A fejlesztésekhez jelentős uniós forrásokat hívhat le Magyarország.
A szakember szerint ez a kormányzati célkitűzés – amennyiben megvalósul 2018-ra – rendkívül jó lépésként értékelhető, „ezen a területen komoly előnyökhöz juthatna Magyarország, hiszen ma Európában a szélessávú internetelérés az egyik leghatásosabb gazdaságösztönző eszköz”.
„Az internet ma már képletesen olyan, mint a vezetékes víz. Nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy ahol kiépítik a szélessávú hálózatot, ott felgyorsul a munkahelyteremtés, elérhetővé válik sok más mellett a távmunka, a távoktatás vagy akár a távgyógyítás lehetősége. A gazdaságélénkítés szempontjából az sem mellékes, hogy itt nem olyan horribilis összegekről beszélünk. Az optikai alapú hálózatfejlesztések ugyanis az autópálya- és a komolyabb útépítésekhez képest jóval alacsonyabb beruházási és üzemeltetési költségeket jelentenek, és a kiépített rendszerek 15-20 éven keresztül jó minőségű hálózatot biztosítanak” – fejtette ki Mártha Imre.
Merre tart az üzleti informatika?
Az Invitel 2012-ben elfogadott új üzleti stratégiája sikeresnek bizonyult, a vállalat ugyanis két év alatt megduplázta árbevételét a fókuszként meghatározott üzleti infokommunikációs (ICT) és a lakossági TV-szolgáltatások területén.
A piaci trendek egyre inkább arra késztetik az ICT-szolgáltatókat, hogy összetett, egységes technológiai megoldásokat, illetve független platformokat nyújtsanak. Az üzleti igények ugyanis megváltoztak: az ügyfeleknek már nem szegmentált szolgáltatásokra, hanem integrált – bárhonnan és bármilyen eszközről elérhető – megoldásokra van szükségük.
A nemzetközi tendenciákat követve éppen ezért az Invitel vállalati üzletága a jövőben három kulcsfontosságú területre koncentrál: ezek az úgynevezett all IP (gyorsabb, nagyobb rendelkezésre állást biztosító) egységes hálózat, a felhőalapú technológiák és az egységes ügyféloldali kommunikáció (UC – Unified Communications).
Küszöbön az adatrobbanás
Világtendencia, hogy drasztikus mértékben növekszik az információ mennyisége és az adatátvitel iránti igény. „Már zetabyte-okról (1 zetabyte = egymilliárd terabyte) beszélünk, és néhány évente duplázódik a továbbított, illetve a tárolt adatmennyiség. Ennek a kiszolgálásához egyrészt hatalmas kapacitással bíró optikai alapú átviteli rendszerekre van szükség: olyan gerinchálózatokra, amelyek ezt a nagy mennyiségű adatot továbbítani tudják. Továbbá olyan adatközpontok kellenek, ahol a tárolás is megfelelő feltételekkel biztosított. Mi az Invitelnél is ebbe az irányba haladunk: optikai hálózatot építünk, illetve tavaly megvásároltuk az európai szinten is korszerűnek számító Kozma utcai DataCentert” – összegezte Mártha.
Hibrid megoldást javasol az Invitel
Az utóbbi években egyre több hazai cég dönt amellett, hogy a szervereit, adatait beviszi – például a DataCenterbe. „Számos ügyfelünk azt követően változtatott, hogy a szerverei leégtek, egy beázástól tönkrementek, esetleg betörés történt az adott vállalkozásnál. A kiemelt rendelkezésre állás és az adatbiztonság mellett energetikai szakemberként nem hagyhatom szó nélkül azt az előnyt, hogy egy adatközpontban az áramköltségek is alacsonyabbak fajlagosan. Mi az áramellátásunkat nagy mennyiségben és középfeszültségen szerezzük be. Egy átlagos irodaház villamosenergia-költsége jóval magasabb, mint amit mi az adatközpontban elérünk – mind hálózati, mind villamosenergia-tarifákban.”
Az operatív főigazgató azt is kiemelte, hogy az Invitel Magyarországon szinte egyedüliként hibrid – saját adatközponti és felhőalapú – megoldást ajánl a cégeknek. Ez azt jelenti többek között, hogy az ügyfél információbiztonság szempontjából kevésbé érzékeny adatait akár a világ más részén található „felhőben” helyezik el. Ez költségekben igencsak kedvező megoldás. A szenzitív üzleti adatokat, illetve amelyekre szigorú törvényi előírások vonatkoznak, azokat pedig a Kőbányán található Kozma utcai Invitel adatközpontban tárolják.
Mártha Imre Cambridge-ben közgazdászként végzett menedzser, pályája az infrastrukturális iparágakhoz kötődik. Korábban a többi között az MVM vezérigazgatói posztját is ellátta. Az Invitel operatív főigazgatói pozícióját 2013 márciusától tölti be.
