A Bizottság versenypolitikai biztosa március 12-én közleményt adott ki a reklámadó törvény alaposabb vizsgálat alá vonásáról. A beszerzett információk alapján ugyanis arra az előzetes álláspontra jutott, hogy a törvény bizonyos rendelkezései előre be nem jelentett, jogellenes állami támogatásnak minősülnek és torzítják a versenyt – összegzi blogbejegyzésében Fekete Zoltán Titusz.
Tiltott támogatás
A Bizottság folyamatban lévő vizsgálata jelenlegi fázisában ott tart, hogy a reklámadó törvény tiltott állami támogatást valósít meg, mivel bizonyos cégeket szelektív előnyben részesít másokkal szemben. Ezt arra vezetik vissza, hogy az árbevételre alkalmazott adókulcsok progresszív jellege és az adósávok meghatározásának módja azzal jár, hogy az alacsonyabb reklámbevétellel rendelkezők a nagyobb árbevételű vállalkozásokhoz képest csökkentett adóterhet viselnek. Ezt a megkülönböztetést a Bizottság szerint nem indokolja semmi, mert megítélése szerint az árbevétel-alapú adóztatás esetén a teherviselő képesség nem szolgálhat irányadó elvként.
Maradt a progresszív adóztatás
A szakértő szerint a parlament által elfogadott törvénymódosítás célja minden bizonnyal az volt, hogy az Európai Bizottság lezárja a kezdeményezett vizsgálatokat. Az új törvény azonban nem feltétlenül felel meg a célkitűzéseknek, mivel változott ugyan az adókulcsok száma, de továbbra is két (egy 0%-os és egy 5,3%-os) kulcsot alkalmaz, és ezáltal továbbra is megvalósul az árbevétel progresszív adóztatása.
Emellett a 0%-os adókulcs 100 millió forintos árbevételig történő meghatározása továbbra sem objektív alapon történt, és a törvény indokolásából sem derül ki, hogy ez milyen mutató vagy jellemző alapján került az 500 millió forinthoz képest meghatározásra. A kkv-szektor tehermentesítésének indoka azonban nem igazán értelmezhető, mert e vonatkozásban az 500 millió forintos árbevételhatár is bőven beleesett a kis- és középvállalati szektort meghatározó bevételi adatokba.
További problémák
Az elfogadott törvényjavaslat egyáltalán nem foglalkozik az elhatárolt veszteség felhasználhatóságának kérdésével. Továbbá a törvénymódosítás a 2014-es adóévre vonatkozóan visszamenőlegesen nem rendezi a progresszív kulcsok és a sávhatárok kérdését.
Ezt követően már csak az a kérdés, hogy mi lesz ezután, mikorra várható, hogy a Bizottság a május 24-én lejárt észrevételezési határidőt követően meghozza végleges döntését, visszavonja-e korábbi intézkedését vagy további szankciókat fog alkalmazni Magyarországgal szemben.
