A naponta snacket fogyasztók aránya még a fél százalékot sem éri el – derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet felméréséből. Az Intersnack Magyarország Kft. (Chio) adatai szerint pedig az utóbbi évben az egzotikus ízek és a minőségi termékek felé hajlik a hazai fogyasztás, a tipikusan magyar termék, a ropi viszont veszélyben lehet.
Mit ropogtat a magyar?
Az európai szokásoktól némileg eltérően a magyarok hagyományosan nagy arányban vásárolják a sóspálcikát, krékert, perecet és a sajtos tallért. Az elmúlt években azonban ezek iránt a magyar specialitásnak számító termékek iránti érdeklődés csökkent, és a vásárlók más rágcsálnivalók, például a puffasztott snackek, a tésztabundás mogyoró, az aszalt gyümölcsös, magvas keverékek vagy éppen a csípős, pikáns burgonyaszirmok felé fordulnak.
Fotó: MTI / Komka Péter
Veszélyben a ropi
Már korábbi kutatásokból is kiderült, hogy a piacot drámaian érintette a népegészségügyi termékadó, a NETA 2011-es bevezetése. A termékek közül a magyar jellegzetességnek, szinte „hungarikumnak” számító ropi szenvedte el a legnagyobb veszteséget, nemcsak azért, mert a fogyasztók kevesebbet vásárolnak belőle, hanem mert a gyártását egyre inkább ellehetetleníti a magas adóteher. Mindez pedig áttételesen a hazai gyártók visszaszorulásához vezet, hiszen ők elsősorban a lisztes termékekkel foglalkoznak.
Vezetnek a hiperek
A felmérés szerint a magyarok még mindig a hiper- és szupermarketekben veszik meg a nassolnivaló több mint 28 százalékát, azonban hasonlóan több más termékkategóriához, a snackek esetében is előretörtek a diszkontok. Tavaly már ezek az üzletláncok értékesítették a snackek majdnem negyedét.
