Üzleti tippek

Íme, egy adókedvezmény, amiről alig tudnak a cégek

FN24
FN24

2015. 01. 28. 17:26

A szoftverfejlesztésre szakosodott vállalkozások rendkívül kedvező adózás alá esnek a hatályos társasági adó szerint, ráadásul bevételeik után helyi iparűzési adót sem kell fizetniük. A legmeglepőbb azonban az, hogy erről az érintettek többsége nem is tud. Rajtuk kívül többek között a kutató-fejlesztők, az építészek és az előadóművészek is élhetnek a jogdíjkedvezménnyel.

Korábban a témában:

Kinek jár a kedvezmény?

Ha egy vállalkozás szerzői jogi oltalom, szabadalom, know-how vagy védjegyoltalom alatt álló szellemi alkotást értékesít vagy arra felhasználási jogot enged, úgy a keletkező jövedelem fele a társasági adóból levonható. Ezt a rendelkezést különösen a főtevékenységként szoftverfejlesztéssel foglalkozó cégek tudják kihasználni, amelyek a társaságiadó-fizetési kötelezettségüket akár 5-6% körüli mértékre is le tudják szorítani.

Ezt a kedvezményt fokozta tovább a társaságiadó-törvény 2012-ben bevezetett rendelkezése, amely szerint egy ugyanilyen szellemi alkotás értékesítéséből származó nyereség teljesen mentes lehet a társasági adó alól, ha a szellemi alkotás létrehozatalát a vállalkozás az adóhatósághoz bejelenti és azt csak egy év elteltével értékesíti. Ráadásul, sem a fent említett jogdíjbevétel, sem pedig az átruházásból származó nyereség nem esik a helyi iparűzési adó hatálya alá – összegzi Csővári István, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.

Mi szükséges a jogdíjkedvezmény igénybevételéhez?

Jogdíjnak a szoftverre vonatkozó felhasználási jog biztosításából vagy a szoftver átruházásából, értékesítéséből származó ellenérték minősül. „A szoftverek vállalkozási konstrukcióban történő fejlesztése azonban nem jelenti azt, hogy a szoftvercég által kapott teljes vállalkozási díj jogdíjnak minősül” – figyelmeztet a szakértő. A NAV konzekvens gyakorlata alapján a vállalkozási szerződés alapján kapott ellenértéket meg kell bontani az átruházott szerzői jog ellenértékére, valamint az elvégzett munka díjára. A kettő közül csak az előbbi jogosít fel a fenti adókedvezmény igénybe vételére, a munkadíj nem.

Alapos jogi előkészítő munkát és adott esetben adó- es szerzői jogi állásfoglalások beszerzését igényli annak kialakítása, hogy a szoftvercég által kapott ellenértékből mekkora rész minősül jogdíjnak. A gyakorlatban, függően a szoftverfejlesztés üzleti és jogi struktúrájától is, biztosítható akár egy 80% – 20%-os allokáció is a jogdíj javára. Egy ilyen szerződéses konstrukció alapján a szoftverfejlesztő cég által realizált árbevétel csupán 20%-át terheli a társasági adó az általános mértékkel, és a fennmaradó 80%-ra vehető igénybe a kedvezmény. Ez az 500 millió forintos jövedelemhatár alatti 10%-os társaságiadó-kulccsal számolva 6%-os társaságiadó-terhelést jelent. Ráadásul a bevétel 80%-át nem terheli a 2%-os helyi iparűzési adó sem.

Nem csak a szoftverfejlesztőké a világ

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője szerint bár a kedvezményt leginkább a szoftverfejlesztő cégek tudják kihasználni, mind a jogdíjkedvezményt, mind pedig a szellemi alkotások értékesítésére irányadó teljes adómentességet számos más olyan vállalkozás is igénybe veheti, amely mások használatára állít elő szellemi alkotást.

Idetartoznak például:
– a kutatás-fejlesztésben érdekelt és szabadalmaztatható, vagy a szabadalom szintjét el nem érő, egyéb innovatív termékeket, megoldásokat kifejlesztő vállalkozások,
– az építészek és műszaki tervezők,
– a film, tv-műsorok és reklámanyagok előállítói,
– az adatbázis-készítők,
– valamint az alkotó- és előadóművészek is.

Külön érdemes kiemelni, hogy a know-how használatba adását, átruházását is megilletik a fenti kedvezmények. Valamilyen szintű know-how pedig csaknem minden vállalkozásban létezik. Így a jogdíjkedvezmény figyelembe vételével társasági adójukat csökkenthetik például a franchise-tulajdonosok is, akik tipikusan know-how-t adnak licencbe franchise-partnereiknek.

Nagyon lényeges továbbá, hogy jogdíjkedvezménnyel nem csupán az adott mű eredeti előállítója élhet. Ha a felhasználási jogot a szellemi alkotást kifejlesztő társaság egy értékesítési láncban, közvetítőkön vagy disztribútorokon keresztül értékesíti, úgy az 50%-os adóalap-kedvezménnyel a közvetítők is azonos feltételekkel élhetnek.

Ami a döntés mögött van

A kedvezményt azt követően vezették be idehaza, hogy az Európai Unió nyomására Magyarország kénytelen volt 2005-től bezárni úgynevezett „offshore” rendszerét, amely alapján külföldi vállalkozások Magyarországon bejegyzett, de itt tényleges tevékenységet nem folytató leányvállalatai minimális, 3%-os adókulccsal fizethették adójukat.

A cél az volt, hogy az offshore-rendszer miatt idetelepülő vállalkozások ne hagyják el tömegesen az országot, hanem át tudjanak állni egy másik, kedvező szabályrendszerre. Az uniós jog logikája alapján azonban a jogdíjkedvezmény a normál státuszú belföldi vállalkozások által is alkalmazhatóvá vált – még ha erről az ilyen cégek nem is tudtak és esetleg még ma sem tudnak.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.