Az Európai Bíróság egy nemrégiben hozott döntésében kimondta: nem egyeztethető össze az uniós áfairányelvvel az olyan nemzeti szabályozás, amely kizárja a késedelmi kamat fizetését az olyan áfaösszegek után, amelyeket az adózó ésszerű határidőn belül nem tudott visszaigényelni a közösségi jogba ütköző szabályozás miatt.
Továbbá megerősítették azt is, hogy az uniós jog megsértése miatt fizetendő kamat nem lehet kedvezőtlenebb, mint a belső jog megsértése esetén járó kamat. Mindez a hazai vállalkozások számára akár többmilliárdos tételt is jelenthet.
Figyeljenek az elévülésre a cégek!
„Az Európai Bíróság a korábbi hasonló döntéseivel összhangban most egy magyar ügyben is egyértelművé tette, hogy a közösségi jogba ütköző módon vissza nem igényelhető áfa után jár a kamat. A hazai bíróságok feladata, hogy szükség esetén akár a hazai jog ‘félretételével’ biztosítsák a pénzügyi veszteségek ellentételezését. Ennek megfelelően a magyar bíróság jogértelmezésén fog múlni, hogy az adózók milyen formában – adóeljárási szabályok vagy kártérítés alapján – érvényesíthetik a követeléseket. Figyelemmel ugyanakkor az elévülésre, már a bírósági döntés előtt is érdemes kihasználni a rendelkezésre álló jogi eszközöket” – hívja fel a figyelmet Pásztor János, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adójogi csoportjának vezetője.
Előzmények: a korlátozó szabályozást 2011-ben hatályon kívül helyezték
A korábbi hazai szabályozás tiltotta a pénzügyileg nem rendezett beszerzésekhez – például a cég ki nem fizetett beszerzéseihez – kapcsolódó áfa visszaigénylését. Az Európai Bíróság a C-274/10. számú ügyben hozott ítéletében megállapította, hogy ez a rendelkezés az uniós joggal ellentétes, így a korlátozó szabályt 2011-ben hatályon kívül helyezték.
Tisztázatlan maradt ugyanakkor, hogy a közösségi jogba ütköző hazai szabály miatt késedelmesen érvényesített áfa-visszaigénylések után milyen módon kaphatnak ellentételezést (késedelmi kamatot) a károsult adózók. A gyakorlatban a legtöbb adózó a kamatigényét közigazgatási eljárásban és közigazgatási perben próbálta érvényesíteni az adóeljárási szabályok szerint.
A bíróságok ugyanakkor azt állapították meg, hogy ezek a szabályok nem alkalmazhatóak, és az adózók kamatköveteléseit nem közigazgatási perben, hanem esetleg kártérítési perben lehet érvényesíteni. Az ilyen típusú ügyekben ugyanakkor a kártérítés formájában történő igényérvényesítés a gyakorlatban ugyancsak kizárt. Ez azt eredményezte, hogy a károsult adózók végső soron nem kaptak kompenzációt. Ez viszont ellentétben állt az Európai Bíróság korábbi ítélkezési gyakorlatával. A szombathelyi bíróság – felismerve ezt az ellentmondást – kezdeményezte az uniós bíróság eljárását.
