A Magyar Szakszervezeti Szövetség a választások előtt közzétett 14 pontos követeléseiben az egyik legfőbb pont az volt, hogy módosítani kell a Munka törvénykönyvét.
Nőtt a kiszolgáltatottság
A kormányzati szándék szerint az új Munka törvénykönyve két évvel ezelőtti bevezetésére azért volt szükség, hogy a válság utáni magyar gazdaság számára egy rugalmasabb munkaerőpiac jöjjön létre. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint a szabályozást úgy változtatták meg, hogy az a munkáltató számára szinte korlátlan lehetőségeket nyújtson a minél olcsóbb foglalkoztatásra.
Úgy vélik: az új munkajogi törvény és az ágazati, illetve jogállási törvények megnehezítették, egyes területeken pedig lehetetlenné tették a kollektív érdekérvényesítést, a szakszervezetek működését. Ezáltal még jobban nőtt a bérből és fizetésből élők kiszolgáltatottsága.
A szövetség épp ezért olyan kormányzati politikát akar, amelynek célja a munkavállalók helyzetének javítása. Ezért szerintük az első intézkedések között szükség van a szabályozás érdekképviseletekkel való közös értékelésére, és ennek alapján új törvénykönyvet kell alkotni.
A kormány által kedvelt hivatkozási alap, hogy a rugalmas jogi szabályozás adja a gazdasági fejlődéshez a táptalajt. Ugyanakkor a környező országokhoz képest nem volt jelentős növekedés Magyarországon, amely megkérdőjelezi, hogy az új Mt. legalább ebből a szempontból elérte volna a célját – olvasható a közleményben.
Így látják a cégvezetők
Két évvel az új törvénykönyv hatálybalépése után a szövetség megbízásából a Policy Agenda megkérdezte a kis- és középvállalkozások vezetőit, hogy milyennek ítélik meg a gyakorlati életben az új szabályozást. Az abszolút többség (55 százalék) úgy gondolja, hogy ugyanolyan, mint a korábbi volt. 28 százalék számára pedig kifejezetten rosszabb az új törvénykönyv. Mindössze a kkv-k 18 százaléka gondolja azt, hogy az új Mt. segített számukra.
Kell-e újabb módosítás?
A válaszolók 21 százaléka válaszolt igennel, 5 százalék elzárkózott ettől, és a többség (74 százalék) azt mondta, hogy ki kell várni, és további tapasztalatokat kell gyűjteni.
A kutatás szerint azon cégvezetők közül, akik korábban negatívan vélekedtek az új Munka törvénykönyvéről, 61 százalékuk megváltoztatná, 27 százalék még kivárna, és 12 százalékuk (még) nem nyúlna a szabályozáshoz.
A Policy Agenda által a kkv-k körében végzett felmérés reprezentatív módon, 500 cég vezetőjének válaszai alapján készült. A kutatás 2014. március 18-29. között zajlott.
