A helyszíni kutatás, a rajtaütésszerű helyszíni vizsgálat vagy angol kifejezéssel a dawn raid, azaz hajnali rajtaütés ugyanazt az eljárási cselekményt takarja.
Mit tehetnek a vállalkozók?
„Nem árt tisztában lenniük azzal, hogy a kutatás során milyen jogaik és kötelezettségeik vannak. Túl késő akkor segítségért folyamodni, amikor a hivatalnokok megjelentek a társaságnál, vagy bírságot szabtak ki rájuk” – összegezte Turi Anna, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda versenyjogi szakértője.
A “hajnali rajtaütésen” a cég székhelyén, telephelyén végzett, előzetes értesítés nélküli helyszíni kutatást értik. Célja dokumentumok és adatok felkutatása és (másolatok) lefoglalása, hogy a vállalkozást versenyjogsértésért felelősségre vonják. A vizsgálatok ha nem is a hajnali, de általában a reggeli órákban kezdődnek.
Magyarországon a GVH, valamint az Európai Bizottság hivatalnokai is végezhetik ezt az eljárást. Az ellenőrök elsősorban a hivatalos helyiségekben (irodák, tárgyalók, raktárak) kutatnak. De magánhasználatban lévő helyiségeket és járműveket is megvizsgálhatnak, ha azok a jelenlegi vagy volt ügyvezetők, alkalmazottak használatában vannak vagy voltak a vizsgált időszakban.
Mi történik pontosan?
A hivatalnokok az ügyvezetés, a recepció, az alkalmazottak, sőt a jogi képviselő beleegyezése (vagy éppen a jelenléte) nélkül is beléphetnek a helyiségekbe. A kutatást ugyanakkor lehetőleg az érintett jelenlétében kell végezni. A versenyhatóság a vizsgálatot a gyakorlatban a munkakezdés óráiban kezdi meg, és hajlandó (rövid ideig) várni a vezetőség megérkezésére.
A vizsgálók összegyűjtik és lemásolják a jogsértést alátámasztó lehetséges bizonyítékokat: például írásos anyagokat, szerződéseket, kézzel írt jegyzeteket, naptárbejegyzéseket, adathordozókat stb. Továbbá az ott lévő számítógépeket, táblagépeket vagy akár a mobiltelefonokat is elkérik. A jelszavas védelem és a külső szerverek használata sem véd az intézkedésektől, és a vizsgálók kérdéseket is feltehetnek a jelenlévőknek – olvasható a közleményben
A versenyhatóságok súlyos (az előző üzleti évben elért nettó árbevétel 1 százalékáig terjedő) eljárási bírságot szabhatnak ki az együttműködés megtagadása vagy a kutatás akadályozása esetén. A GVH nemcsak a cégekre, hanem az alkalmazottakra, mint természetes személyekre is kiszabhat félmillió forintig terjedő bírságot.
A vállalkozások jogai és a hatóság kötelezettségei
A GVH a helyszíni kutatást csak előzetes bírói engedély birtokában végezheti, amely tartalmazza a feltételezett jogsértést, és megállapítja a vizsgálat kereteit. A hatóság az eljárás megindításáról külön végzést hoz. Célszerű tehát e dokumentumok tartalmát a kutatás kezdetekor alaposan megvizsgálni, hogy tisztában legyen a társaság a vizsgálat pontos terjedelmével és az ezzel kapcsolatos jogaival.
Védekezéshez való jog
A vállalkozást megillető egyik legfontosabb garanciális szabály a védekezési joggal kapcsolatos. A vizsgált cég jogi védelmet vehet igénybe a versenyhatóság eljárása, így a helyszíni kutatás során is (ugyanakkor a versenyhatóság nem köteles megvárni az ügyvéd megérkezését).
A helyszíni ellenőrzés kapcsán gyakran felmerül az a jog, hogy a társaság és az ügyvédei közötti kommunikáció (például e-mail) nem foglalható le, nem vizsgálható, és az később sem használható fel bizonyítékként: feltéve, hogy annak jellege magából az iratból kiderül. Viszont a belső jogásszal, jogtanácsossal folytatott kommunikáció sem a magyar, sem az uniós szabályok alapján nem esik a fenti védelem alá.
„Célszerű nemcsak a vezetőséget, hanem a munkavállalókat is részletesen kioktatni a szabályozásról, és megfelelően felkészülni egy lehetséges kutatásra, hiszen a versenyhatóság vizsgálata sorsdöntő lehet. Pontosan ezért egyre gyakoribbak a helyszíni kutatásra felkészítő tréningek” – hívja fel a figyelmet a szakértő.
