„Míg a nagyvállalatoknál bevett gyakorlat az árfolyamkockázatok kivédése, addig a kisvállalkozásoknál továbbra sem jellemző, hogy a veszteségek csökkentésére fedezeti ügyleteket kötnének. A nagyok könnyebben ki tudják simítani a rövid távú változásokat, megvannak erre a forrásaik és az eszközeik. Például a nemzetközi cégeknek az anya- és leányvállalatok közötti elszámolások is nagyobb mozgásteret biztosítanak” – összegezte az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos munkatársa.
A kis- és közepes vállalkozások szempontjából érdemes a hatásokat kettéválasztani, mivel nemcsak a gyengülő hazai deviza, hanem a volatilis (csapkodó) árfolyam is komoly problémát jelent számukra. „Mit tehet az a kisvállalkozó, aki most olyan eurójegyzésen köt meg egy üzletet, amely júniusban már nem lesz érvényes? Milyen árfolyamon írja alá a szerződést úgy, hogy ne fizessen rá?” – említett egy kkv-k számára nagyon is ismerős példát Tóth István János.
Kiket sújt a forintgyengülés?
Egyrészt azokat a cégeket, amelyek devizahitellel, jelentős devizakitettséggel rendelkeznek, és nem védik magukat az árfolyamkockázatok ellen. Másrészt főleg azok járnak rosszul, akik külföldről hozzák be a termékeket. A kkv-szektorban az importőrök jó része a kereskedelemben dolgozik.
„A gyengébb hazai deviza először likviditási problémát jelent, a kisvállalkozás megpróbálja tartani az árait. Arra számít, hogy az árfolyam ‘vissza fog menni’, és a korábbi profitjából próbálja a különbözetet kigazdálkodni. Rövid távon tehát nem várható, hogy a forintgyengülés miatt emelkednek az árak. Ha viszont ezeken a szinteken maradnak a jegyzések, akkor a cégek később kénytelenek lesznek drágítani, vagy beáldozni magukat, és kisebb profitrátával dolgozni” – magyarázta a szakértő.
Ennek a hátulütője, hogy korlátozza a – válság miatt egyébként is megtizedelt – kkv-szektor fejlődési lehetőségeit, és a foglalkoztatást is sújthatja. Tóth István János szerint reális következmény, hogy (az elmaradt áremelés, a nagyobb költségek és a kevesebb profit miatt) a társaságok vagy befagyasztják a munkaerő-keresletet, és nem vesznek fel új munkatársakat, vagy a legrosszabb esetben az elbocsátás mellett döntenek. De az is bekövetkezhet, hogy a legális foglalkoztatásból átcsúsznak a szürke- vagy feketefoglalkoztatásba.
Tévhit, hogy az exportőrök jól járnak
Az ok egyszerű: ezek a cégek általában importálnak is, így amit a kivitelnél nyernek a réven, azt a behozatalnál elvesztik a vámon. Az ugyanis ritka, hogy egy magyarországi gyár kizárólag hazai alapanyagból készült termékeket értékesít külföldre. Sokkal jellemzőbb – például az autóiparban –, hogy külföldről szerzik be a tőkeigényes gépeket, valamint a nyersanyagokat, alkatrészeket. Ez pedig a negatív árfolyamváltozás miatt máris emeli a költségeiket.
Súlyos probléma a bizonytalanság
A szakértő szerint a kkv-k számára érthetően a kiszámíthatóság lenne a legfontosabb, hogy tudjanak tervezni, dönteni a beruházásaikról, kalkulálni azok megtérülésével stb. Ezt pedig a stabilabb árfolyamon túl a kiszámítható, szakmailag megalapozott gazdaságpolitikai döntések segíthetik elő.
