Üzleti tippek

Céges „szerencsejáték”: sokan kockáztatnak

Sipos Anikó
Sipos Anikó

újságíró. 2013. 12. 06. 10:58

A gyorsan változó piaci környezetben megfelelő kockázatkezelés híján a cégek túlélése is veszélybe kerülhet.

Korábban a témában:

A kockázatkezelés ugyan az utóbbi években a magyar vállalatoknál is a működés részévé vált, de még messze nem annyira tudatos, mint kellene. A társaságok csaknem felének például továbbra sincs megfelelő stratégiája – derült ki az ING Bank és a Corvinus Egyetem nagyvállalati felméréséből.

„Kiderült, hogy az aktív kockázatkezelési tevékenység ellenére a válaszadók 45 százalékának nincs kidolgozott kockázatkezelési stratégiája. Ahol pedig volt, ott a többség (85 százalék) nem vette például figyelembe a versenytárs hasonló célt szolgáló stratégiáját” – összegezte az egyik fontos tanulságot Dömötör Barbara, a Corvinus Egyetem tudományos segédmunkatársa.

Zsebbe vágó kérdés

Kiemelte, hogy míg a kidolgozott stratégiák 55 százalékánál az eredmény ingadozásának csökkentése volt a cél, 45 százaléknál az elvárások között szerepelt az eredmény maximalizálása is. A kockázatok közül a válaszadók a devizaárfolyam ingadozását emelték ki, amely ellen 86 százalékuk kötött fedezeti ügyletet. A határidős árfolyam-megállapodásokat tehát mindegyik nagyvállalat használta, opciós ügyletet vagy egyéb összetett megoldást viszont csak 21-24 százalékuk választott.

Lehet-e cél a spekuláció?

„Az, hogy egy cég a minél jobb eredmény elérését is a kockázatkezeléshez sorolja önmagában nem negatív, de egy stratégiának csak különleges esetekben lehet célja a spekuláció” – értékelte az eredményeket Kálmán Zoltán, az ING Bank üzletágvezetője.

Hozzátette: ha egy cég felvállalja, hogy a piaci kockázatok vállalásából szeretne pénzügyi eredményhez jutni, akkor erről menedzsment szintű döntésnek kell születnie, és külön részlegnek, kereskedési vezetőnek kell ezzel foglalkoznia. Ellenkező esetben az alaptevékenységtől idegen piaci kockázatokat ki kell vinni a vállalatból. Tapasztalatai szerint azonban ez a tudatosság sokszor hiányzik a kockázatkezelésből.

Szintén a tudatosság hiányára utal az is, hogy miközben a fedezeti ügylet eredményességét a kockázatkezeléssel rendelkezők majd fele elvárta, kevesen alkalmazták az ebben nagy szerepet játszó devizaopciókat. Holott egy ilyen ügylettel nemcsak kiszűrhetők a kedvezőtlen árfolyam- vagy kamatláb-változások, de segítségükkel a kedvező irányú elmozdulásból is részesedni lehet.

A szakértő tanulságosnak tartotta azt is, hogy miközben szinte mindegyik vállalatnak volt kamatlábkockázatnak kitett pozíciója, a válaszadóknak csak 20 százaléka kezelte ezt a kockázatot. Ebben a devizaárfolyam-kockázattal kapcsolatos mélyebb ismeretek mellett szerepet játszhat az is, hogy a pénzügyi vezetők  (a válság ellenére is) inkább rövid távon terveznek. Például az elmúlt években tapasztalt folyamatos kamatesés alapján sokan dönthetnek úgy, hogy nincs szükség a kamatlábkockázat fedezésére. Kálmán Zoltán szerint viszont éppen ez teremtene lehetőséget arra, hogy ezt az alacsony kamatszintet fedezeti ügyletekkel hosszabb távra is rögzítsék.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2017. március 20.
Idős nyugdíjas nő távozik a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság ügyfélszolgálatának épületéből a főváros XIII. kerületében, a Váci út 73-nál.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.