Szeptemberben 210 milliárd forinttal nőtt a vállalatok hitelállománya csak a tranzakciókat, vagyis a hitelfelvételt és a törlesztést tekintve. Ezzel túlszárnyalta az eddig rekordot jelentő 2008 júliusi 197 milliárd forintot.
Az MNB növekedési hitelprogramjából folyósított hitelekkel együtt a nem pénzügyi vállalatok 399 milliárd forinttal több forinthitelt vettek fel, mint amennyit törlesztettek. Eközben devizahiteleiket nettó 189 milliárd forinttal törlesztették, azaz annyival többet fizettek vissza, mint amennyit felvettek – derült ki a Magyar Nemzeti Bank ma közzétett adataiból.
A hitelintézetek összevont mérlegéről kiadott jelentésében azonban a jegybank azt is megjegyezte, hogy a 399 milliárdos forinthitel tranzakciós értékben a növekedési hitelprogram keretében folyósított kifizetéseken túl egyedi hatás is szerepet játszhat.
Hitelből tartalék
A vállalati szektor ennek ellenére sem volt nettó hitelfelvevő, mert a múlt hónapban 217 milliárdnyi betétet helyezett el pénzintézetekben. A felvett forinthitelek jelentős részével, 364 milliárd forinttal növelte tartalékait, míg devizabetéteiből 147 milliárd forintnak megfelelő összeget lehívott.
Ugyanakkor a vállalati hitelkamatok emelkedtek. A változó kamatozású vagy legfeljebb egy évre rögzített kamatú vállalati hitelek kamatai (ezekbe a növekedési hitelprogram hitelei nem tartoznak bele, mert azok jellemzően fix kamatozásúak) emelkedtek. Az ilyen hitelek átlagos kamata egymillió euró értékhatárig 6,85 százalék, ennél nagyobb összegre 3,38 százalék volt szeptemberben, 48, illetve 18 bázisponttal magasabb, mint az előző hónapban.
Erre volt elég a 15 kamatvágás
Amióta az MNB monetáris tanácsa tavaly augusztusban megkezdte a kamatcsökkentési ciklust, és 7 százalékról szeptemberig 3,8 százalékra csökkentette az alapkamatot, a vállalati hitelkamatok egymillió euró alatt 302, egymillió euró fölött pedig 416 bázisponttal csökkentek.
