Az index 2008-ban még 2,33 százalék volt, majd 2012 végére csaknem megduplázódott, és meghaladta a 4 százalékot. A BBI minden esetben 12 hónap felszámolásait és csődeljárásait viszonyítja az átlagos cégszámhoz, így jól mutatja a fizetésképtelenség alakulását. A cégbezárások egyéb eljárásokkal is történhetnek: például végelszámolással, de ezt nem a hitelező kezdeményezi partnere ellen, hanem ekkor a társaság indítványozza saját vállalkozása bezárását. Illetve ezek az eljárások is felszámolássá alakulnak kielégítetlen hitelezői igény esetén, így megjelenik az indexben, ha egy cég fizetésképtelenség miatt kénytelen bezárni. Ezért tisztán fizetésképtelenségi eljárásoknak csak a csőd és felszámolási eljárásokat tekinthetjük, amelyeket a BBI is tartalmaz – derül ki a Bisnode üzleti információszolgáltató elemzéséből.
Ha a jelenlegi BBI értékét vetjük össze az elmúlt évek mutatóival, akkor látjuk, hogy 2011-ben és 2012-ben a jelenleginél jóval nagyobb arányban váltak fizetésképtelenné a magyar cégek. A mostani 3,14 százalékos értéke a 2010-es szintet éri el, ami még mindig magasabb, mint a válság elején jellemző 2,33 százalékos arány. A 3,14 százalék azt jelzi, hogy 100 cégből átlagosan 3 fizetésképtelenné válik egy éven belül.
A havonkénti változás alapján az látható, hogy tavaly októberig még nőtt a bedőlési arány, ezután azonban elkezdett csökkeni, és a jelenlegi érték több mint 1 százalékponttal kevesebb, mint egy évvel korábban. Keleti József, a Bisnode-csoport országigazgatója elmondta: a csökkenő BBI jó jel a gazdaság stabilizálódására, azonban a szakember azt is hozzátette, hogy az elmúlt években kiemelkedően magas volt a bedőlési arány, ami 3 százalék feletti értékével is elővigyázatosságra int. Azok a vállalkozások, amelyek a válság óta nehézségekkel küzdöttek, már 2012 vége előtt bezártak, így a jelenlegi cégvilág valamivel stabilabbnak mondható, de még hosszú az út a válság előtti állapotig.
Továbbra is vezet az építőipar és a vendéglátás
A legnagyobb bedőlési mutatóval rendelkező iparágak mindegyikének csökkent a BBI-indexe, ha a júniusi értéket hasonlítjuk az egy évvel korábbi adathoz. Az építőipar (5,27 százalék) és a vendéglátás (4,45 százalék) már hosszabb ideje a lista elején szerepel. A bányászat (4,26 százalék) és a nem fém ásványi termék gyártása (3,63 százalék), vagyis az üveg-, kerámia- és cementgyártás tavaly még nem volt benne a legrosszabb tízben. A bútorgyártás (3,29 százalék), amely egy éve még a 6. legnagyobb bedőléssel rendelkező szektor volt, most kikerült a listából.
A legkisebb bedőlési mutatójú szektorok mezőnye is stabilnak mondható. Tavalyhoz képest két iparágnak csökkent annyira a fizetésképtelenségi indexe, hogy jelentősen tudott javítani a pozícióján. A vegyipari (1,88 százalék) és a kommunális tevékenységet végző vállalkozások (2,39 százalék) tavaly júniusban még nem szerepeltek a legkisebb kockázatú szektorok között, mára azonban beletartoznak az első tízbe.
Remélhetőleg a hét hónapja elindult javulás tovább folytatódik, és egyre kevesebb vállalkozást sújt majd a fizetésképtelenség. A 3 százalék feletti BBI azonban még mindig meglehetősen magas, ezért nem szabad megfeledkezni az üzletkötés előtti cégminősítésről, az üzleti partnerek megbízhatóságának ellenőrzéséről és a megrendelők kockázatosságának folyamatos figyeléséről. Keleti József arra hívja fel a figyelmet, hogy különösen egy kisvállalkozás esetében akár egy megrendelő nemfizetése is veszélybe sodorhatja a cég fizetőképességét, és további lánctartozásokat eredményezhet. Az egyetlen módszer ennek elkerülésére az alapos tájékozódás és körültekintés az utólagos fizetés engedélyezésekor.
