A kkv-vezetők következő egy évre vonatkozó árbevétel-várakozásai szinten maradtak, míg az eredményvárakozásai növekedést mutatnak az előző negyedévhez képest. A hazai vállalkozások átlagosan 3,9 százalékos árbevétel- és 1,7 százalékos eredménynövekedést prognosztizálnak: ezzel az előbbi megközelíti, az utóbbi pedig meghaladja a válság kezdetén mért szintet.
A válaszadók szerint a kisvállalkozások helyzetét meghatározó tényezők közül a vevői kapcsolatok után a pénzügyi várakozások a legfontosabbak. „A cégvezetők jelenlegi árbevétel-várakozásai hasonló képet mutatnak az előző negyedévhez képest. A következő egy évben átlagosan 3,9 százalékos növekedéssel számolnak, ami gyakorlatilag nem jelent számottevő változást a tavalyi negyedik negyedévhez képest. A vállalkozások nagyjából fele (49 százalék) 0 és 6 százalék közötti növekedést tervez, 29 százalékuk pedig ennél is nagyobb árbevétel-növekedést valószínűsít, míg csupán 22 százalékuk számít csökkenésre” – összegezte Németh László, a K&H kkv-marketing főosztály vezetője.
A különböző árbevételű cégek árbevétel-várakozásai jelentős eltérést mutatnak. A mikrovállalkozások a legoptimistábbak, mivel 5,3 százalékos növekedést valószínűsítenek, egyúttal egyedül náluk figyelhető meg az optimistább várakozás az előző negyedévhez képest. Ezzel szemben a kisvállalkozások és a középvállalkozások már harmadik negyedéve egyre kisebb mértékű (jelenleg 2,7, illetve 3 százalékos) árbevétel-növekedést várnak.
Az eredmény esetében a cégek többsége (72 százalék) növekedést prognosztizál, az átlagos elvárás 1,7 százalékos nyereségnövekedés. A középvállalatoknál az előző negyedévi mélyrepülés után csekély mértékben, 0,1-ről 0,8 százalékra növekedett a nyereségvárakozásuk, de a kisvállalkozások is hasonlóan visszafogott (0,9 százalékos) profitnövekedésre számítanak. E téren is a mikrovállalkozások a legoptimistábbak, hiszen ők jelenleg 2,1 százalékos növekedéssel számolnak.
A kkv-szakértő szerint a mikrovállalkozások optimizmusa feltehetően összefügg a fogyasztói bizalmi index legutóbbi, nagymértékű növekedésével, ami vélhetően az alacsony mértékű inflációnak és a 10 százalékos rezsicsökkentésnek köszönhető. A fogyasztás ugyan továbbra is stagnál, de a háztartások megtakarítási állománya növekedni tudott, ami hozzájárulhat a fogyasztás növekedésének beindulásához – tette hozzá Németh László.
