Az OECD 34 országra kiterjedő elemzése szerint 19 országban jelentős mértékű – 2012-re 35,6 százalékos – növekedés volt az élőmunkát terhelő adóknál és járulékoknál, holott az európai adóverseny miatt 2010-ig még csökkenést mértek. Leginkább Hollandiában, Szlovákiában és Lengyelországban nőttek tavaly az élőmunka terhei – számolt be a PwC Magyarország adóosztályának igazgatója, Horváthné Szabó Beáta a csütörtöki sajtóklubban.
A PwC 2012. év végi, az Európai Unióra és Svájcra vonatkozó elemzése szerint a nettó jövedelem átlagban a bruttó jövedelem 76 százaléka. Átlagos a terhelés Portugáliában, Cipruson, Máltán, Csehországban, Szlovákiában és Bulgáriában. Utóbbi három országban ez az egykulcsos adónak köszönhető. Azokban az országokban pedig, ahol progresszív a jövedelemadózás, a magasabb jövedelműeknél a bruttó jövedelem mintegy 63 százaléka a nettó jövedelem. Az átlagosan 37 százalékos adóteherből a személyi jövedelemadó 29 százalékot, a társadalombiztosítási járulék pedig 8 százalékot tesz ki.
A nyugat-európai országokra inkább jellemző a többkulcsos adózás. A legmagasabb adókulcsok néhány országban akár a 40-50 százalékot is elérhetik (pl. Ausztriában, Belgiumban és az Egyesült Királyságban 50, Németországban 45 százalék).
Az Európai Unió tagországai közül 2012-ben 8 országban volt egykulcsos a személyi jövedelemadó, így például Litvániában 15 százalék, Szlovákiában 19 százalék, Romániában 16 százalék, Bulgáriában 10 százalék, Csehországban 15 százalék, Magyarországon 16 százalék (2012-ben még a jövedelem egy részére adóalap-kiegészítést kellett alkalmazni).
A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az egykulcsos rendszer hosszú távon nem mindenhol tartható fenn. Ez évtől például Szlovákia is visszatért a kétkulcsos adózásra: 3310 euró feletti jövedelmekre 25 százalék a személyi jövedelemadó. Romániában 2013-ban végül nem vezették be a differenciált jövedelemadózást, amely az alacsonyabb jövedelműeket segítette volna. A 12 százalékos és 8 százalékos jövedelemadó-kulcsok bevezetése elmaradt, és továbbra is fenntartják a 16 százalékos adókulcsot – említette meg Horváthné Szabó Beáta.
A családi kedvezményekről is szó esett. Bevezetésétől Európa-szerte azt várják, hogy jelentősen csökkenjenek a nagycsaládosok adóterhei. Legjellemzőbb fajtái a családi bevallás bevezetése (Málta, Lengyelország, Portugália, Németország) vagy kifejezetten az adó (szja) csökkentése (pl. Magyarország, Görögország, Szlovákia, Szlovénia, Csehország, Németország, Románia).
A jövedelemadók változása mellett a régióban jellemző trend, hogy több országban (hazánkhoz hasonlóan Lengyelországban is) emelik a nyugdíjkorhatárt. 2013-tól Lengyelországban például szakaszosan 67 évre húzzák fel a nyugdíjkorhatárt, s bevezetik az 50 százalékos résznyugdíjat. A résznyugdíj igénybevételére a nők 35 év, a férfiak 40 év munkaviszony után lesznek jogosultak. A nyugdíjkorhatár elérése után a teljes nyugdíj összege alacsonyabb kifizetésekkel járna.
Az elemzésből kiderül, hogy a magyarországi személyijövedelemadó-rendszer kedvezőnek mondható európai viszonylatban. A társadalombiztosítási járulékok viszont kifejezetten magasnak számítanak. Főleg úgy, hogy más országokban az alacsonyabb tb-kulcsok mellett is van járulékplafon, Magyarországon pedig már nincs.
