A keleti nyitás egyik fő célja ugyanis éppen az, hogy a hagyományos exportpiacnak számító nyugati EU-tagállamoknak a gazdasági nehézségek miatt csökkenő keresletét a keleti piacokra történő betörés ellensúlyozza – fogalmazott elemzésében Matura Tamás, a Magyar Külügyi Intézet tudományos munkatársa.
Az export dinamikus növekedése és az import elhanyagolható csökkenése együtt 78 milliárd forinttal csökkentette a tavalyi magyar deficitet Kínával szemben.
A robbanómotor a sláger
Az egyes termékek, termékcsoportok kivitelének változása alapján az látszik, hogy a tavalyi 69 milliárd forintnyi teljes magyar kivitel-növekedés 44,6 százalékát, 31 milliárd forintot egyetlen termékcsoport, a robbanómotor adta. A jogszabályok értelmében konkrét cégekre vonatkozó információt nem adhat ki a KSH, viszont ilyen típusú terméket Magyarországon nem sok cég exportál. Lényegében biztosra vehető, hogy az Audi Hungária Motor Kft. kínai exportja növekedett, nem mellesleg a Volkswagen-csoport ottani gyáraiba, ami valójában vállalaton belüli kereskedelem – összegezte az elemző.
Az export növekményének 21 százaléka áramfejlesztő gépek megnövekedett kiviteléből származik, ami jó eséllyel a General Electric magyarországi tevékenységének eredménye. További 12 százalékpontnyi növekedés a Magyarországon gyártott közúti járművek és alkatrészeik kivitelének erősödése adta, amelynek hátterében szintén az Audi sejthető – tette hozzá Matura Tamás.
Gyakran hallani magyar oldalról, hogy a hazai mezőgazdaság Kínába irányuló exportja kitörési pontot jelenthetne. A KSH adatai szerint valóban látványosan, majdnem 70 százalékkal növekedett a magyar agrártermékek kivitele Kínába. Ugyanakkor a jelentős növekedés leginkább az igen alacsony bázisnak köszönhető, hiszen a 2011-es, alig több mint 2 milliárd forint értékű kivitel nőtt 3,4 milliárdra tavaly.
Kormányzati program kellene
2011-ben a Kínába irányuló magyar kivitelből 346 hazai tulajdonú vállalkozás több mint 106 millió euró értékben, míg 349 külföldi tulajdonú vállalkozás több mint 1109 millió euró értékben részesedett. Ez alapján a nemzetközi nagyvállalatok részesedése 91,24 százalék, míg a magyar tulajdonú cégek mindössze 8,76 százalékát képviselik a Kínába irányuló áruexportnak.
Ez önmagában még nem baj, hiszen a nemzetközi vállalatok által Magyarországon megtermelt és Kínába exportált javak munkahelyeket teremtenek, adót és egyéb bevételeket hoznak a magyar államnak. De az is nyilvánvaló, hogy bőven lenne tér a hazai cégek és a legtöbb magyarországi munkahelyet biztosító kkv-szektor számára is. Ehhez azonban olyan kormányzati támogató programok beindítására lenne szükség, amelyek segítik a tőkeszegény magyar cégek kínai üzletszerzési lehetőségeit. Sajnos eddig alig születtek konkrét intézkedések ebbe az irányba – jegyezte meg a szakértő.
Matura Tamás arra is kitért, hogy a Kínából Magyarországra irányuló áruforgalom szerkezete modern, azaz a behozott termékek 85-90 százaléka magas hozzáadott értékű áru. A tavaly importált kínai termékek több mint 85 százaléka gép vagy szállítóeszköz volt.
Tavaly az előző évhez képest mintegy 8,3 milliárd forinttal csökkent a magyar behozatal az ázsiai országból. Az elemző úgy látja, igen valószínűtlenné vált a kínai és a magyar kormányzat részéről is többször hangoztatott terv sikeressége, miszerint a magyar-kínai kereskedelmi forgalom értékét két-háromszorosára, 20 milliárd dollárra lehetne növelni 2015-re.
Behozzák, kiviszik
A hozzánk importált kínai termékek végcélja jelentős részben nem Magyarország, hanem más EU-tagállamok. A tovább exportált áruk importon belüli arányát még megbecsülni is nehéz, de jelzésértékű, hogy az egyes importtermékek között a legnagyobb abszolút visszaesés és a legnagyobb abszolút növekedés is az elektronikus eszközök alkatrészeinél következett be. A mobiltelefon-alkatrészek behozatala 184 milliárd forinttal, 383 milliárdra csökkent feltehetően a Nokia vagy Flextronics magyarországi termelésének hanyatlása miatt, minthogy ezek a cégek főleg exportra dolgoznak.
Az import csökkenése és ezáltal a magyar külkereskedelmi deficit mérséklődése nem feltétlenül kedvező, hiszen jó esély van arra, hogy e csökkenés éppen azon vállalatoktól ered, amelyek a kínai importot magasabb hozzáadott értékű áruvá alakítják, és tovább exportálják más EU-tagállamokba – hívta fel a figyelmet a szakértő.
