Az eurót kedd délután még 292 forint alatt jegyezték, mivel az amerikai makroadatok világszerte jelentősen javítottak a piaci hangulaton. Aztán este a Világgazdaság biztos forrásra hivatkozva azt írta, hogy a gyulai kihelyezett frakcióülésen bejelentették: Matolcsy György kerül a Magyar Nemzeti Bank élére, a nemzetgazdasági miniszter pedig Varga Mihály lesz.
Soós Róbert, az XTB vezető elemzője szerint a piaci szereplőket már aligha lephette meg az értesülés. A szerdai forintmozgató hírek közé tartozik még a miniszterelnökséget vezető államtitkár nyilatkozata is. Lázár János azt közölte, hogy a magyar fizetőeszköz stabilitása mindenekelőtt van, a piacok bizalmát pedig meg kell őrizni.
Veszélyes a gyengülés
A forint gyengülése keresztülhúzná a kormány rezsicsökkentési terveit, hiszen az energiaárakat befolyásolja a dollár árfolyama is. „A magas devizaadósság-szint a másik erős kényszer az árfolyam stabilan tartására, nem beszélve arról, hogy az idei költségvetést is 285 forintos euróval tervezték.” Az elemző pozitív hírként értékelte, hogy Varga Mihály lehet az új nemzetgazdasági miniszter, hiszen mint fogalmazott, “ő korábban is a forint őrangyala volt”, és meg tudta nyugtatni a piacokat.
Sorra lazítanak a gyeplőn
Régiós szinten is a jegybankoké volt ez a nap: a lengyel irányadó ráta ismét 25 bázisponttal csökkent, és ugyan a cseheknél is volt kamatdöntés, de ott már nincsen mozgástér a további vágásra, hiszen 0,05 százalék a ráta. A szakértő szerint hozzánk hasonlóan ezekben az országokban is a gazdaság élénkítése érdekében enyhítenek a jegybankok. Idehaza a “lazítás” hatását azonban tompítja, hogy a gazdaság nem kamatérzékeny. A cégek egyelőre akkor is óvakodnak a hitelfelvételtől, ha 5-6 százalékos a kamatszint.
Ha csütörtök, akkor EKB
Csütörtöktől nemzetközi hírek mozgathatják a forintot: az Európai Központi Bank ekkor tart kamatdöntő ülést. Mario Draghi elnök kommentjével kapcsolatban az XTB vezető elemzője nem számít semmi rendkívülire. De az előtérbe kerülhet, hogy a mostani erős euró mennyire káros a valutaunió exportteljesítményére. Emellett az is kiderülhet, hogy mennyi jött vissza az LTRO-ból, vagyis a bankokhoz kihelyezett jegybanki forrásból. A becslések szerint az első félévben 300 milliárd euró kerülhet vissza az EKB-hoz, amely korábban két hullámban összesen 1000 milliárd eurót pumpált az európai pénzügyi rendszerbe.
Frissítés: Az EKB a piaci várakozásoknak megfelelően nem változtatott a 0,75 százalékos euróövezeti alapkamaton.
A hét utolsó napjaiban a forintárfolyamot még az uniós állam- és kormányfők rendkívüli csúcstalálkozója is befolyásolhatja. Az EU következő hétéves költségvetéséről fognak vitázni, de megállapodásra aligha lehet számítani egyelőre.
A hazai deviza egyelőre stabil maradhat, és az elemző szerint a 285-295 közötti sávban ingadozhat. Ezt segítheti a befektetők stabilnak látszó kockázatvállalása (amelyet hosszabb távon az amerikai költségvetési szakadék miatti aggodalmak megtörhetnek). Szintén a forint malmára hajthatja a vizet, ha sikeres lesz a csütörtöki államkötvény-kibocsátás és a közeljövőben várható devizakötvény-kibocsátás is.
A piacokon most ugyan erős a kockázatvállalási hajlandóság, de hamarosan ismét előtérbe kerülhetnek a növekedéssel kapcsolatos félelmek. Ezt erősítheti, hogy még mindig nincs végleges megállapodás az Egyesült Államok adósságcsökkentéséről, miközben újabb hitelminősítő fenyegette meg burkoltan a szövetségi kormányt, hogy megvonja a lehető legjobb adósbesorolást. A részletekért nézze meg a videót!
