A piaci szereplők többnyire kamattartásra számítottak, hiszen az EKB inflációs célja nem indokolta a módosítást. A novemberi és a decemberi adatok szerint is 2,2 százalék az eurózóna inflációja, vagyis a 2 százalékos cél közelében mozog. Nagy meglepetés volt azonban, hogy az EKB-elnök szerint az év második felétől óvatosan elindulhat a gazdasági növekedés az eurózónában. A pénzpiacokon erős az optimizmus, még a perifériás országok kötvénypiacain is a korábbinál jóval alacsonyabb hozamok mellett lehet kereskedni.
Eltérő kamatterhek
Soós Róbert, az XTB brókercég vezető elemzője szerint a mostani problémákon nem segített volna az EKB kamatvágása. Az EKB elnöke is utalt rá, hogy a növekedés és a versenyképesség kulcsa már az egyes országok kormányainak kezében van. Az egyik fő probléma, hogy az eurózóna országaiban továbbra is nagy a hitelkamatok közötti különbség, pedig a cél az egységesítés lenne. A gazdasági növekedés hiánya is részint ezekre a különbségekre vezethető vissza. Spanyolországban és Olaszországban például magasak a hitelkamatok. A lakosság és a kkv-k 6 százalékos kamatterhek mellett vehetnek fel egy, illetve öt év futamidejű hiteleket, a németeknél ugyanez „csak” 4 százalék. Ha az eurózóna jegybankja tovább csökkentené az alapkamatot, valószínűleg akkor is megmaradna ez a különbség az országok között.
Az is nagy probléma a valutaunióban – akárcsak Magyarországon –, hogy a bankok nem helyeznek ki elég hitelt, így elmaradnak a beruházások, és ezért sem tud talpra állni a gazdaság. Felröppent, hogy az EKB ezt úgy orvosolná, hogy a bankok overnight, vagyis egynapos betéti kamatát mínuszba csökkentené a mostani nulla százalék helyett, de ezen sem változtatott végül a központi bank – összegezte a szakértő.
Számokban
Az euró nagyot erősödött a dollárral szemben: a reggeli 1,3070-es szintről Draghi szavai után egészen 1,32-ig száguldott a középárfolyam. A forint azonban továbbra is oldalaz, miután nem találta az irányt délelőtt, a reggeli 290 alatti szintek után délutánra 292 fölé gyengült az euróval szemben. A délelőtti, kiemelkedően jól sikerült 3, 5 és 10 éves államkötvény-aukció sem javított a forintkereskedés hangulatán.
Az aukciót 6 százalékos és az alatti átlaghozamok, illetve rendkívül magas lefedettség jellemezte. A 3 éves kötvényeknél például az eredeti összeg több mint négyszeresére érkezett ajánlat. Az adósságkezelő végül az eredetileg meghirdetett 47 milliárd forint helyett több mint 70 milliárdért adott el magyar államkötvényeket.
A nemzetközi részvénypiacokon nagyon jól indult az év. Az XTB vezető elemzője szerint a befektetőknek elegük van az alacsony kötvényhozamokból, és inkább a részvényekbe csoportosítanak át. Egyelőre itt ugyanis erős az optimizmus az amerikai adósságplafon megoldásával kapcsolatban. A most látható lehetőségek szerint vagy ismét megemelik az adósságplafont, vagy elkezdik a költségvetési konszolidációt, ami fájdalmas lehet a gazdasági növekedésre nézve. Barack Obama amerikai elnöknek február végéig kell megállapodni a republikánus oldallal.
| Bebetonozták az ausztrál dollárt |
| Az elemző szerint az ausztrál dollárhoz türelemjáték kell, a deviza ugyanis 3 hónapja oldalazik az amerikai dollárral szemben 1,01 és 1,06 között. Előbb-utóbb biztosan kilép ebből a csatornából, és ha az amerikai dollár gyengülne – például javuló nemzetközi piaci hangulat esetén –, akkor az ausztrál dollár előtt nyitva áll az erősödés lehetősége. Szintén ezt segítheti, ha az arany drágul. Bár ez a papírforma az elmúlt három hónapban nem igazolódott be. Egyelőre az ausztrál deviza megmarad azoknak, akik a biztos befektetésben bíznak, és nem bánják, hogy alacsony kamatokat kapnak. |
