„A közvetett adók rendszere megnövekedett adminisztrációs terhet és nagyobb hibázási lehetőséget jelent a vállalkozások számára” – így kommentálta Tim Gillis, a KPMG globális közvetettadó-tanácsadási csoportjának vezetője az OECD „Consumption Tax Trends 2012″ című kiadványát.
| Még mindig negatív rekorderek vagyunk |
| Az OECD-országok átlagos áfakulcsa 19 százalékra emelkedett, az európai uniós átlag 21,2 százalék. Magyarország 27 százalékos áfája 8 százalékponttal haladja meg az OECD-átlagot, ez az egyik legmagasabb áfakulcs a világon. |
„Az utóbbi két évtizedben jelentősen megnőtt azon országok száma, amelyek közvetett adókat vetnek ki az államháztartás finanszírozására. Kivételek elvétve, de akadnak, ilyen például az Egyesült Államok. Bár úgy tűnik, hogy ez az adózási módszer már egy kicsit elavult, de világosan látszik, hogy a közvetett adó lesz a jövő nemcsak ott, ahol már bevezették, hanem azokban az országokban is, ahol még nem alkalmazzák ezt az adónemet” – tette hozzá a szakértő.
| Az OECD főbb megállapításai a közvetett adókról |
|
Az országok közvetett adózási rendszerei közötti különbségek egyre nehezebbé teszik az üzleti és adóadminisztrációt. A fogyasztási adók a kormányzatok bevételének 31 százalékát teszik ki az OECD-országokban. A világ adóbevételeinek nagyjából ötöde az áfából származik, és több mint 150 országában fizetnek áfát. Ez az adóteher így több mint 4 milliárd embert érint. Az áfa jelenleg a harmadik legjelentősebb bevételi forrás a kormányzatok számára globálisan, csak a társadalombiztosítási hozzájárulások és a személyi jövedelemadó előzi meg. Bevételi szempontból megelőzi a társasági adót, a speciális fogyasztási adókat és az ingatlanadót. Az elmúlt 25 évben megduplázódott az általános forgalmi adó részaránya a teljes adóbevételből. 34 OECD-országból 33-ban van áfa (az egyetlen kivétel az USA). |
„A nagy multinacionális vállalatoknak nap mint nap meg kell küzdeniük a közvetett adók adminisztrálásával és helyes kezelésével. Emellett a beszerzési láncok menedzselési folyamata is rettenetesen bonyolulttá válik az adózási szabályok tengerében. Ha egy vállalatnál például az évi 10 milliárd dollár az árbevétel, akkor ebből 2 milliárd dollár közvetett adóként kerül a költségvetésbe. Ha ebbe a számításba akár csak 1 százalékos hiba csúszik, az már évi 20 millió dolláros tévedés. A tényleges adókülönbözet mellett a hátrányos jogkövetkezmények, adóbírságok összege is nagyon magas lehet” – magyarázta Tim Gillis.
