Majdnem 400 ezer vállalkozás tartozott 2011-ben a társasági adózók közé a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai szerint. De csak kicsivel több, mint kétharmaduk vallott fizetendő adót. Kérésünkre az adóhatóság kigyűjtötte, hogy a kisebb és nagyobb cégek milyen arányban járultak hozzá a 287 milliárdos társaságiadó-bevételhez.
Az derült ki, hogy a befolyt társasági adó nagyobbik felét 530 nagy cég fizette. Ezek a cégek azok, amelyeknek 500 millió forint felett van az adóalapjuk, s ezért jelenleg a többieknél magasabb, 19 százalékos kulccsal kell adózniuk. Az adatokból azonban az is világossá vált, hogy az adózás előtti eredményük arányában átlagosan mindössze 9,32 százaléknyi adót fizettek. Ami nem azt jelenti, hogy a többi adót elbliccelték volna.
Így lehet lefaragni
A törvény ugyanis lehetőséget ad az adóalap csökkentésére (és vannak növelő tételek is). S magából az adóból is lehet faragni, az adókedvezményekkel, a mentességekkel és a visszatartott adóval. Ebből adódik, hogy végül a nagy cégeknek a rájuk kiszabott kulcs felénél, de még a kis cégekre kiszabott 10 százalékos kulcsnál is kevesebb adót fizettek az adózás előtt eredményükhöz képest.
De még így is ez az alig több mint ötszáz cég (az adót fizetők kevesebb, mint két ezreléke) adta az adóbevétel több mint felét (majdnem 160 milliárd forintnyit).
Mit láttak az adószakértők ebből?
Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő szerint abból, hogy társasági adóban százalékosan átlagosan kevesebbet fizettek a nagy cégek, mint a kicsik nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. Mégpedig azért nem, mert ha például az egy alkalmazottra jutó összes (minden közterhet tartalmazó) adófizetést nézzük, akkor az derül ki, hogy a multik (legalább 50 százalékban külföldi tulajdonú cégek) 2,5-szer annyi adót fizetnek, mint a hazai cégek – hivatkozott pár évvel ezelőtti adatokra. (Ha a minisztériumtól érkeznek ennél újabb adatok, akkor itt majd frissítünk.)
Zara László adószakértőnek pedig az tűnt fel, hogy csak 530 nagyvállalat fizetett társasági adót. Ugyanis tudomása szerint legalább 2000 vállalkozás tartozik az 500 millió forintos adóalap feletti körbe. Az azonban nem derült ki a kapott adatokból, hogy a magasabb adókulcsba sorolt társaságból mennyi volt veszteséges, nullszaldós, illetve olyan nyereséges cég, amely a törvény adta lehetőségekkel le tudta nullázni az adóalapját vagy a kedvezményekkel az adóját.
A kulcsnál többet fizettek
Az adóalap, illetve adócsökkentési lehetőségek persze az 500 millió forintos adóalapúnál kisebb cégeknél is igénybe vehetőek. Érdekes, hogy náluk mégis az derült ki a NAV kigyűjtése alapján, hogy a számukra előírt 10 százaléknál több (11,94 százaléknyi) adót fizettek az adózás előtti eredményükhöz képest. Ez a 271 ezer cég küldte be amúgy a társasági adó kisebbik felét, 127 milliárd forintnyit.
A 10 százaléknál magasabb kulcsnak valószínűleg az lehetett az oka, hogy összességében több volt ezeknél a vállalkozásoknál az adóalapot növelő, mint az adóalapot csökkentő tétel. S a megnövekedett adóalapra az igénybe vett kedvezményekkel sem tudták jelentősen csökkenteni a fizetendő adójukat. A NAV egyik háttéranyagából egyébként az is világosan látszik, hogy a nagyobb cégek jóval többet szakítottak az adókedvezményekből, mint a kisebbek.
Összességében az előző évinél több volt az adóalap
Társasági adót alapvetően a nyereséges cégeknek kell fizetniük. (A veszteségeseknek csak úgynevezett minimumadót írnak elő, ebből tavaly több mint 132 ezer cégtől 6,6 milliárd forint folyt be.) Összesen a társas vállalkozások alig több mint fele állapított meg adózás előtt eredményt (212 ezer cég). De így is 3700-zal többen voltak nyereségesek, mint egy évvel korábban. Az adózás előtti eredményük (2347 milliárd forint) azonban 5,7 százalékkal kevesebb volt, mint 2010-ben. Érdekes még, hogy egyedül a mikrovállalkozásoknál nőtt (4,3-szeresére) az adózás előtti eredmény.
Az adóalapot növelő és csökkentő tételek figyelembe vétele után pedig 3062 milliárd forint lett a pozitív adóalap, ami 12,8 százalékkal volt magasabb a 2010-esnél. (Összességében tehát több lehetett az adóalapot növelő, mint a csökkentő tétel). Ez alapján 430 milliárd forint lehetett volna az adóbevétel (számított adó).
De több volt az adókedvezmény is
Ezt azonban 142,9 milliárddal faragták le adókedvezményekkel, mentességekkel és visszatartott adóval. Az igénybe vett adókedvezmény egyébként 57,1 százalékkal volt több, mint 2010-ben. Ennek oka, hogy a nagy értékű (3, illetve 10 milliárd Ft összegű) beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezményeket utoljára a tavalyi adóévben vehették igénybe a vállalkozók. És új kedvezményként bejött a látvány-csapatsport támogatás is, amellyel 2643 társaság csökkentette az adóját, összesen csaknem 26 milliárd forinttal.
Az adókedvezmények döntő többségét (82,9 százalékát) a nagyvállalatok vették igénybe. A kkv-k egyébként 2,5-szer, a nagyvállalatok 1,6-szor annyi kedvezményt érvényesítettek, mint egy évvel korábban.
Így aztán végül összesen a 278,6 milliárd forintnyi társasági adót fizettek a cégek, ami 17,9 százalékkal volt kevesebb, mint az előző évben.
Ha kíváncsi rá, hogyan úszták meg a legnagyobb cégek az adózást, kattintson!
