A több mint 110 ezer jelentkezőből most nagyjából 80 ezren jutottak be valamelyik egyetemre vagy főiskolára. Ezzel elkezdődik a diákok albérletkeresésének időszaka, amikor felbolydul a főváros és az egyetemi városok bérlakás piaca, és szinte alig marad kiadandó lakás. A Duna House ingatlanközvetítő iroda összegyűjtötte, hogy mire kell ilyenkor figyelni?
A hallgatók hol egyedül, hol kisebb „lakóközösségeket” alkotva bújják az apróhirdetéseket, és járják körbe a kiszemelt ingatlanokat. A keresési szempontok egyike természetesen az elhelyezkedés, az oktatási intézmény jó megközelíthetősége, de nem árt, ha a város éjszakai életének is valamelyest a része. Másik fontos szempont persze az ár, amely lehet, hogy éppen az ideális elhelyezkedés elképzeléseit írja felül. Ha többen keresnek együtt, akkor a szobaszám is lényeges, hiszen mindenkinek kell – akár félszobányi – intim szféra, ahova hol tanulni, hol pihenni visszavonulhat.
Ha ezekre a kérdésekre már megvan a válasz, akkor jöhet a kínálat átböngészése. Bérlőként mindenképp érdemes ingatlanközvetítőhöz fordulni, ugyanis a szolgáltatás ingyenes (a főbérlő fizeti a jutalékot), ráadásként számtalan kellemetlenségtől és felesleges körtől mentesülhet a bérlő. A közvetítőnek ugyanis nem célja ingatlanról ingatlanra cipelni az érdeklődőt. Sokkal hatékonyabb számára ha már az irodában megmutatja a lakások fotóit, az alaprajzokat, mesél a főbérlőről, eddigi bérlőkről. Végül pedig csak olyan ingatlanba invitálja az érdeklődőt, amely valóban megfelelő lehet a számára. Továbbá az ingatlanos szakember a szerződés megkötésénél is sokat segíthet.
A számlák és a buktatók
A leendő lakás bérleti díja csak egy tétel, rendkívül fontos a többi kiadás is. Ki kell kérni a közüzemi számlákat is, érdemes meggyőződni a lakás tehermentességéről, ugyanis egy korábban felhalmozott közüzemi hátralék a szolgáltatás lekapcsolásával is járhat. A számlák összege ezen felül kellő információt ad a jövőbeni rezsikiadásokról is.
Tisztázni kell a közös költség összetételét és nagyságát is. Ebben gyakran olyan tételek szerepelnek, amelyek a jövőbeni fejlesztésekhez gyűlnek, így igazából a bérlő nem feltétlenül élvezi ennek hasznát. Az ilyen típusú tételeket gyakran átvállalják a tulajdonosok, de erről meg kell győződni.
Minden esetben kössenek a felek írásos bérleti szerződést!
Előfordulhatnak olyan főbérlők, akik nem ragaszkodnak a formalitáshoz, de ebbe nem szabad belemenni. Nemcsak pénzmozgásról, de a jövőben esetlegesen felmerülő költségek kérdéséről is szó van, amely gyakran tetemes összeg is lehet, nem mindegy tehát, hogy ki állja a számlát. A jogilag tiszta helyzet jelenti az egyetlen megoldást a későbbi viták rendezésére.
A főbérlők általában egy-három havi bérleti díjat kérnek kaucióként, amelyet bérlőként még a beköltözés előtt, egy összegben kell kifizetni. Erről is készüljön írásos dokumentum! A kaució általában arra szolgál, hogy a tulajdonos fedezni tudja belőle az esetleges elmaradásokat, illetve bebiztosítsa magát arra az esetre, ha a bérlő valamelyik ponton megszegi a szerződést.
Tisztázni kell a lakás rendeltetésszerű használata mellett előforduló garanciális hibák (elromló műszaki berendezések, csőtörés stb.) javításának kérdését is. A szerződésbe kerüljön bele, hogy a bérlő csak a nem rendeltetésszerű használatból eredő károkért felel. Továbbá arra sem kötelezhető a bérlő, hogy a garanciális hibák javítását maga intézze, bár a gyakorlatban van, hogy ez a gyorsabb, de ilyenkor is a kiadások a tulajdonost illetik.
Itt jön még egy fontos rész, a lakásban található bútorok, berendezések jegyzéke. Nem baj, ha ez egy 10 oldalas felsorolás, egyszer kell csak rászánni az időt, még akkor is, ha a főbérlő nem ragaszkodik hozzá. Az ingóságok tételes megnevezése mellé annak állapotát is érdemes feltüntetni, esetleg a drágább eszközökről fotó is jól jöhet vitás esetben.
Határozott idejű bérleti szerződés esetén, a felmondás módját is rögzíteni kell, határidejét 60 napnál érdemes megjelölni. Ha a bérlő azonban teljesen biztos benne, hogy a bérleti időszak végéig ott marad, az is gyakorlat, hogy a szerződésből kizárják a felmondási lehetőséget. Sőt, aki valóban hosszú távra tervez, hosszabbítási opciót is megfogalmazhat, amelyben az évfordulós áremeléssel kapcsolatos lehetőségekre is kitér, például nem emelhet a tulajdonos az infláció mértékénél nagyobbat. Ezt is mindenképp írásba kell foglalni, hogy a bérlő ne kerülhessen egyik napról a másikra az utcára.
Ha már határozott idejű szerződés: ha a hallgatók csoportosan költöznek össze, fenn áll a veszélye, hogy az „együttélés” alatt valaki, vagy valakik nem tartják be az íratlan szabályokat, és elhagyják évközben a lakást. Ha ezeket a helyzeteket nem tisztázták előre, akkor az komoly anyagi terhet jelenthet váratlanul. Talán furcsa, de lehet, hogy a leendő együttlakóknak is érdemes írásba foglalni a szabályokat. (Jogi kar hallgatói előnyben.)
