Nemzetközi adatok bizonyítják, hogy szemlélete, ismeretei és képességei alapján a gazdaságilag aktív népességnek csak nagyjából nyolc százaléka lesz sikeres vállalkozó. Ez Magyarország esetében körülbelül 80 ezer főt jelent. Nálunk ma hozzávetőlegesen 400 ezer aktív cég működik, ami azt jelenti, hogy ötből négy vállalkozónak máshol kellene keresnie a boldogulást – összegezte az FN24 által megkérdezett vállalkozásfejlesztési és franchise-szakértő.
Haraszti Mihály szerint a nem alkalmas persze nem egyenlő az alkalmatlannal, hiszen ezek az emberek sem feltétlenül buknak meg. Bár a csődbe ment cégek jelentős része ebből a körből kerül ki. Ők adják azt a hatalmas tábort, akik csak vergődnek a „futottak még” kategóriában, akik nem jutnak egyről a kettőre, és őket érinti a leghátrányosabban a piac legkisebb megingása is. Ebből az adatból is érezhető, hogy az utóbbi évtizedek gazdasági változásai micsoda katasztrofális következményekkel jártak, hány kevésbé alkalmas embert kényszerítettek olyan terepre, ahol esélyük sincs a sikerre. Mindez arra is rávilágít, hogy a társadalmi és a gazdasági megoldásokat merre kellene keresniük a kormányzatoknak.
Fotó: Shutterstock
Vannak máshol is fekete bárányok
Ez persze nem csak magyar jelenség. Világszerte a társadalmak körülbelül 14 százaléka próbálkozik meg – akár jószántából, akár kényszerből – önálló vállalkozás beindításával. A különbség a vergődők és bukottak táborát adja, illetve azokét, akik elfogadják a „segítő kezet”, és a negatív körülmények ellenére is sikerrel pörgetik fel a céget. Ezt a hathatós segítséget franchise-nak nevezik – emelte ki a szakértő.
Üzleti recept a terjeszkedéshez
Ez a vállalkozási forma tulajdonképpen növekedési stratégiaként is értelmezhető. Például jól jöhet, amikor egy társaság a piac minél nagyobb szeletét minél gyorsabban szeretné bekebelezni. A saját szellemi, humán és anyagi erőforrásaihoz képest ugyanis rövidebb időn belül érhet célt, ha az általa kidolgozott, és a gyakorlatban is bizonyítottan sikeres üzleti receptet és márkanevet – meghatározott időre és területre, adott díjért cserébe – bérbe adja más cégeknek. Az átadott vállalkozói csomag része a cégalapítás, valamint a sikeres működtetés technológiája és üzleti modellje is.
Ezt nevezzük a növekedési pálya csúcsának. A megosztott iparágakban a növekedés egyetlen útja az újabb egységek nyitása, vagyis a hálózatosodás. Ennek két formája lehet.
Az egyik, hogy a társaság saját humán és anyagi erőforrásai alapján újabb és újabb egységeket nyit, és saját tulajdonú hálózatot épít ki. Ezt – ugyan néha más formában – régóta ismerjük. Korábban is léteztek többegységes vállalkozások, és a termelővállalatok is nyitottak úgynevezett márkabolthálózatokat, ahol kizárólag a saját termékeiket árusították.
Ha elfogytak a vállalkozás erőforrásai – például gyakori esetben a humán erőforrások – akkor kénytelenek mások segítségével megvalósítani a terjeszkedést. Ennek klasszikus formája a franchise.
Haraszti Mihály szerint a franchise azért jótétemény a szorgalmas, újdonságokra és tanulásra nyitott, keményen dolgozó embereknek, mert leveszi vállukról azokat a terheket, amelyekkel egyedül képtelenek megbirkózni. Kész vállalkozási csomagot kapnak, így elég, ha „csak” pontosan végrehajtják a működtetési kézikönyvben foglaltakat, és akár már ezzel biztos egzisztenciára tehetnek szert.
| Ha már hálózatok… |
| A felhősítés nem azonos a ködösítéssel. |
Haraszti Mihály évtizedek óta foglalkozik a kis- és közepes vállalkozások növekedésével, és a legstabilabb növekedési stratégiát jelentő franchise hazai szakértője. Hét egyetemen és főiskolán tanított, könyveket, tanulmányokat és cikkek százait publikálta. Honlapja, a franchisemegoldások.hu évek óta elismert szakmai forrásnak számít.
