Keravill, Azúr, Közért – ismerős?

Az „életforma” és „kényszervállalkozók” után nézzük meg az „önmegvalósító” vállalkozókat – javasolta az FN24 által megkérdezett vállalkozásfejlesztési és franchise szakértő. Ők többnyire valódi vállalkozói szemlélettel vannak megáldva, bátran mennek előre és fejlesztenek. Ők azok, akik – ha a megosztott iparágakban (így például a kereskedelem, a vendéglátás, vagy a szolgáltatások területén tevékenykednek) – újabb és újabb egységek nyitásával terjeszkednek, egyre nagyobb szeletet hasítva ki maguknak a piacból – sorolta a jellemzőket Haraszti Mihály.

Az erőforrások azonban számukra is végesek. Bármilyen furcsa, a cégek általában gyorsabban fogynak ki a humán erőforrásokból, mint az anyagi javakból. Ezen segít az a koncentrációs folyamat, amely számos területen rohamosan terjed, és amely az önálló piaci szereplők számának drasztikus csökkenését eredményezi.

Keravill, Azúr és a többiek

A rendszerváltás idején a háromezret is meghaladta a magyar mozik száma, ma alig 300 van, és azok is néhány nagy hálózatba tömörültek. Ha a nyolcvanas évek végén működő könyvesboltok számát nézzük, akkor ma alig 16 százalékuk létezik, és azok is döntően a három nagy hálózat tagjai. De nemcsak a független üzletek száma csökken rohamosan, számos nagy múltú hálózat is elvesztette a túlélésért vívott csatát. Hol van ma már a valaha abszolút monopolhelyzetet élvező Keravill-lánc? Hová tűnt az Azúr illatszerbolt hálózat? És hová tűntek a Közértek?

Megéri szövetségeseket keresni

Haraszti Mihály szerint a kis üzletek túlélési stratégiái között előkelő helyet foglalnak el azok a stratégiai szövetségek, amelyek biztosítják önálló fennmaradásukat, mégis élvezhetik a laza hálózat előnyeit.

Ilyenek a beszerzési társaságok, ahol az üzletek együtt lépnek fel a szállítókkal szemben, és így kényszerítenek ki kedvezőbb árakat és szállítási feltételeket. Ilyenek a marketingtársaságok, ahol a kisvállalkozások egyeztetett, vagy akár egységes és így olcsóbb és hatékonyabb módszereket alkalmaznak piaci pozícióik javítása érdekében. Vannak cégek, amelyek ugyan jogilag megőrzik függetlenségüket, mégis az egységesítés irányába mozdulnak el.

Ez az előre menekülő stratégia a nagykereskedők, illetve gyártók körében is hódít. A nagykereskedők kedvezőbb árakat és feltételeket biztosítanak azoknak a kiskereskedelmi egységeknek, amelyek vállalják, hogy készleteik elég magas százalékát tőlük szerzik be. Az optikai lencsék piacán például a néhány nagy gyártó már teljesen átvette a nagykereskedelmi funkciókat, és ma már a kiskereskedőket igyekeznek magukhoz kötni.

A hálózatosodás azonban természetesen nem csodaszer, hiszen ma már a legtöbb szakmában a hálózatok küzdenek egymás ellen – figyelmeztet a szakértő. Nem véletlenül ment tönkre a már említett Keravill mellett a Murányi-hálózat, és került nehéz helyzetbe az Elektro World lánc is. Az illatszerboltok piacát is a Rossmann és a Drogerie Markt uralja, ahogy a már szintén említett könyvesboltok piacán egyebek közt az Alexandra, a Libri és a Líra és Lant biztosít korábban elképzelhetetlennek tartott vásárlási körülményeket.

Ez a folyamat ugyan rendkívüli veszélyeket hordoz, ugyanakkor rendkívüli lehetőségeket is teremt a kkv-k számára. Ezek kihasználásához ellenben elengedhetetlenül szükséges, hogy a vállalkozók magas szinten sajátítsák el és alkalmazzák a vállalkozási és piaci munka szakterületeinek ismereteit. Így például érdemes elmélyülni a logisztikában, a marketingben, az értékesítésben és a pénzügyekben is.

Haraszti Mihály évtizedek óta foglalkozik a kis- és közepes vállalkozások növekedésével, és a legstabilabb növekedési stratégiát jelentő franchise hazai szakértője. Hét egyetemen és főiskolán tanított, könyveket, tanulmányokat és cikkek százait publikálta. Honlapja, a franchisemegoldások.hu évek óta elismert szakmai forrásnak számít.