A nemrég benyújtott személyszállítási törvényben az szerepel, hogy július elsejétől a munkáltatók kötelesek lennének megtéríteni dolgozóiknak a munkába járás költségének legalább 86 százalékát. Eddig csak a helyközi közlekedésben volt hasonló kötelezettségük, a második félévtől azonban a helyi közlekedés díját is téríteniük kellene. Erről előzetesen nem egyeztettek az érdekeltekkel. A bérletpénz ötletét elutasították mind a munkaadók, mind a munkavállalók.
Az idén nem vezetnék be
Most úgy tűnik, a bérletpénzből idén már nem lesz semmi. Legalábbis akkor nem, ha a parlament elfogadja a fideszes Völner Pál és Fónagy János módosító javaslatát. A képviselők benne hagynák a személyszállítási törvényben a munkáltatói költségtérítést, de annak szabályait kormányrendeletben rögzíttetnék. Azt javasolják, idén már ne változzanak a munkába járáshoz kapcsolódó munkáltatói költségtérítés szabályai. Viszont az egységes jegy- és bérletrendszer bevezetésekor az érintettek (valószínűleg itt a munkáltatói és munkaadói érdekképviseletekre gondoltak) bevonásával felülvizsgálnák a munkáltatói költségtérítés rendszerét. Ezen belül szabályoznák, kik legyenek jogosultak a munkába járással összefüggésben utazási költségtérítésre, hogyan kell számítani a költségtérítést, milyen költségeket lehet majd figyelembe venni és milyen mértékben. Az új szabályokat az adópolitikai és bérpolitikai célokkal is össze fogják hangolni, és kormányrendeletben jelennek majd meg a későbbiekben.
A személyszállítási törvényjavaslatban szereplő passzus ugyanis azért is aggályos volt, mert egyáltalán nem tért ki azokra az esetekre, amikor a munkáltató eddig cafeteria keretében járult hozzá a munkába járás helyi költségéhez, s nem adott megoldást például arra a kérdésre sem (amit az FN24 bő egy hete feltett a törvényjavaslatot jegyző Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak (NFM), mi legyen a béren kívüli juttatásként előre megvásárolt éves bérletekkel.
A Jobbik csak rendeletben szabályozná
A Jobbik törvénymódosítójában kihagyná a munkáltatói költségtérítés pontját a személyszállítási törvényből. Rögzítik: önmagában az jogos, hogy a munkavállalók utazási költségét megtéríttetnék a munkáltatókkal. Az indoklásban azonban utalnak rá, hogy a javaslat számos fontos körülményt nem vesz figyelembe, például nem rendezi a több munkáltatónál munkaviszonyban álló dolgozók helyzetét, és nem tér ki a cafeteriára sem (éves bérletek), s azzal sem számol, hogy ha nőnek a munkáltatók élőmunkaterhei, akkor arra elbocsátással reagálhatnak. A Jobbik is rendeletben szabályozná ezt a kérdést, adómentességgel megtámogatva, és csupán lehetőségként, nem kötelezettségként vezetné be a munkáltatói költségtérítést.
