Az eddig általános 15 ezer forint helyett 50 ezer forint lesz március elsejétől egyszerűsített eljárásban a kft.-alapítás illetéke, s ugyanennyibe fog kerülni az rt. is. A bt. illetéke 25 ezer forintra emelkedik, az egyéni cég alapításáé pedig marad 15 ezer forint. A hagyományos eljárásban nem emelkedik az illeték, bt.-re 50 ezer, kft.-re és zrt.-re 100 ezer forint marad.
Az egyszerűsített eljárásban a cégtörvény mellékletében található iratmintát kitöltve készítik el a társasági szerződést, a hagyományos eljárásnál nem használják az iratmintát, szabadon állítják össze a társasági szerződést, s emiatt lassabb lehet a bejegyzés és magasabb az illeték, és több lehet az ügyvédi munkadíj is.
A cégalapítás ügyvédi díjai viszonylag tág határok között mozognak a megkérdezett ügyvéd szerint. Bt.-knél 35-55 ezer, kft.-knél 40-60-80 ezer, zrt.-knél 100 ezer forint feletti is lehet az összeg egyszerűsített eljárásban, hagyományos eljárásban pedig ennél 10-20 százalékkal több. Az ügyvéd munkája egyébként számottevően nem kevesebb az egyszerűsített eljárásban, mert a cégbejegyzéshez szükséges mellékleteket mindkét esetben ők készítik el – jegyezte meg.
Több adatot kell megadni
Változás még, hogy cégalapításkor és módosításkor a korábbinál több adatot kell megadni. Így például újra kötelező csatolni a székhely (fióktelep, telephely) megfelelőségét igazoló okiratot. Ez a megkérdezett ügyvéd szerint azt jelenti, hogy a székhely jogi státusát kell igazolni, vagyis azt, hogy amennyiben bérleményben van a székhely (fióktelep, telephely), akkor a tulajdonost nyilatkoztatni kell róla, hogy hozzájárul a társaság bejegyzéséhez. A kötelezettség a már működő cégekre is vonatkozik, nekik az első módosítás alkalmával, de legkésőbb 2013. február 1-jéig kötelesek azt benyújtani a cégbíróságnak.
A létesítő okiratban és a cégjegyzékben újra szerepeltetni kell a társaság összes tevékenyégét (TEÁOR szerint). Meg kell adni a tagok természetes személyazonosító adatait is (születési hely és idő). Január elseje óta nemcsak az ügyvezető, hanem a tulajdonos adóazonosító jelét is meg kell adni, ami az adóregisztráció miatt szükséges.
Kiszűrnék a csalókat
Január elsejétől bevezették az adóregisztrációt, aminek elsődleges célja a csaló, tartozásokat felhalmozó cégalapítók kiszűrése. Azon túl, hogy drágább lesz a cégalapítás, az adóregisztráció miatt valamivel lassabban is zajlik. Ezzel párhuzamosan megszűnt az egy órán belüli cégalapítás lehetősége. Az adóregisztráció ugyanis megelőzi az adószám kiadását, és az adóhatóság normál menetben (ha mindent rendben talál) egy nap alatt mond igent a regisztrációs kérelemre. Ha valamilyen törvényes akadályt lát az adóhatóság a cégalapító tagoknál, akkor 8 napja van arra, hogy döntsön. Elutasítás esetén a döntést meg lehet fellebbezni, 8 napon belül. Amíg a leendő cég nem kap adószámot, addig technikai azonosítót ad neki a NAV, ez azonban nem jogosítja fel a leendő társaságot a gazdálkodás megkezdésére vagy számlázásra.
A cégbejegyzési kérelem beadása és az adószám megkérése eljárási szempontból nem változik, most is párhuzamosan zajlik, csak közben a NAV elvégzi az adóregisztrációt is.
Adóregisztrációt nemcsak az új cégek alapításakor végez az adóhatóság, hanem (a cégbíróság értesítése alapján) akkor is, ha a cég vezető tisztségviselői, tagjai változnak, illetve ha cégátruházás történik.
Év elején nem volt cégalapítási dömping
A NAV nem erősítette meg azokat a sajtóhíreket, miszerint az év elején cégalapítási dömping lett volna (a cégalapítási illeték növekedése miatt), mivel az előző év első két hónapjában az ideinél 20 százalékkal több, 8164 céget alapítottak. A cégalapítások száma inkább a múlt év végén ugrott meg, az adóregisztrációs eljárás bevezetése előtt. Mert míg 2010 decemberében 4892 cég alakult, addig 2011 decemberében majdnem a duplája (9316).
Ez év eleje óta 6840 cégbejegyzésre kötelezett szervezet alakult a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyilvántartása szerint, vagyis ennyi adószámot adtak ki az adóregisztrációt követően. Az estek többségében informatikai programmal képes a NAV vizsgálni, kiadható-e az adószám, a maradékot pedig az adóhatóság munkatársai vizsgálják meg.
Sokan reklamáltak
Megkérdeztük, hány adószámkérést, illetve tagi, vezető tisztségviselői változtatást utasítottak el az adóregisztráció során. 2874 esetben találtak olyan akadályt, ami további vizsgálódásra adott okot. Még nem fejeztek be minden vizsgálatot, de 77 esetben már jogerősen elutasították az adószám-megállapítási kérelmet. Azt is megtudtuk, sokan éltek a jogszabály adta lehetőséggel, és megfellebbezték a NAV döntéseit, ezért is kevés a jogerőre emelkedett esetek száma.
Másik tapasztalatuk, hogy amint a cégek megkapják az adóhatóság értesítését, hogy a cég tagjánál, illetve vezető tisztségviselőjénél tervezett változásnál akadály merült fel, azonnal intézkednek a társaságok. Vagyis „lecserélik” az érintett „akadályhordozó” személyt, és kimentési kérelmet terjesztenek elő.
Az adóhatóságtól egyébként előzetesen igazolást is kérhet (50 ezer forintért) a leendő vezető tisztségviselő, illetve társasági tag arról, hogy adóregisztrációs szempontból „tiszta”. A kérelmet papíralapon és elektronikusan is be lehet adni. Eddig 4 ilyen kérelem érkezett az adóigazgatóságokhoz. Feldolgozásuk, elbírálásuk folyamatban van (a törvény 30 napos határidőt ad az adóhatóságnak a döntés meghozatalára).
