Több ponton is változás van a havi bevallás elkészítésében az új adótörvény miatt, s ezeket (a januári bérekre) február 13-án kell először alkalmazni (mivel a február 12. vasárnapra esett). Emelkedett a minimálbér (93 ezer forintra) és a garantált bérminimum (108 ezer forintra), amit most először kell alkalmazni.
Mint nemrégen hírt adtunk róla, változtak az adófolyószámla-számok, és abban is változás van, hogy az alkalmazottat is foglalkoztató vállalkozóknak januártól nem egy, hanem két külön folyószámlára kell utalniuk a személyi jövedelemadót, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot és a nyugdíj-biztosítási alapnak utalandókat, aszerint, hogy a közteher a saját személyükhöz kötődik-e vagy pedig az alkalmazottjukhoz. Egyéni és társas vállalkozásokra, valamint őstermelőkre is vonatkozik ez az új szabály.
Most először (a januári bérekre) nem kell szuperbruttót (1,27-es szorzót) alkalmazni, csak az évi bruttó 2424 ezer forint feletti (havi bruttó 202 ezer feletti) kereseteknél.
Újdonság, hogy a munkáltatói járulék helyett mostantól szociális hozzájárulási adót kell bevallani és befizetni (mértéke maradt 27 százalék).
Az szja is maradt 16 százalék, viszont a januári bérekre már nem lehetett adójóváírást figyelembe venni.
Ezzel függ össze, hogy most van az első alkalom, amikor a cégek igénybe vehetik az állami bérkompbérkompenzációt. Ehhez minden érintett (bruttó 216 805 forint alatt kereső) dolgozónál meg kell annyira emelniük a bért, hogy a tavaly októberinél ne legyen levesebb a nettó. 5 százalékig a cégeknek kell állniuk a béremelést. Az 5 százalék feletti emelésre pedig a munkáltatók a szociális hozzájárulási adóból levonhatják mind a béremelés összegét, mind az arra eső szociális hozzájárulási adót.
A szakképzési hozzájárulásnál (1,5 százalék) is változás van: már nem lehet az összegét csökkenteni a dolgozói képzések díjával. Csak azok a vállalkozások csökkenthetik a befizetendőjüket, amelyek gyakorlati képzőhelyet biztosítanak és erre valamely szakképző intézménnyel szerződnek.
A januári bérekre kell először egy százalékkal magasabb, vagyis 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot vonni a dolgozóktól. Így a dolgozótól levonásra kerülő egyéni járulék összesen 18,5 százalék lett (10 százalék nyugdíjjárulék, 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék, és 1,5 százalék munkaerőpiaci járulék).
A vállalkozóknál pedig a minimális járulékalapok emelkedtek: az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot (8,5 százalék) a járulékalap másfélszeresére kötelesek megfizetni, a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót pedig a járulékalap 112,5 százaléka után kell számolniuk és fizetniük.
A cafeteriánál is emelkedett a közteher, s ha havonta adja a cég a juttatást, ezt a megemelt közterhet is most kell először bevallania és megfizetnie. Évi 500 ezer forintig (a szokásos 1,19-es adóalapra) már nemcsak a 16 százalékos szja-t, hanem 10 százalékos ehót is kell fizetni (ez összesen 30,94 százalék közteher). Az évi ötszázezer forint feletti rész pedig egyes meghatározott juttatásnak számít, amire 27 százalék az eho (így az egyes meghatározott juttatásokra 51,17 százalék az összes adóteher). Ezenkívül a cafeteria összetétele is változott. Megjelent az Erzsébet-utalvány (havi 5 ezer forintig kedvezményes az adózása), emelkedett a Széchenyi pihenőkártya kerete (évi 450 ezer forintra), munkahelyi étkeztetésre is lehet havi 12 500 forintot kedvezményes adózással juttatni. Az internet-előfizetés pedig már nem számít a kedvezményes adózási körbe.
