10 százalékkal kevesebb cég ad béren kívüli juttatásokat, mint korábban – állapítja meg a K and H Bank a kis- és középvállalkozások (kkv) vezetőinek nyilatkozatai alapján készült felmérésében. A béren kívüli juttatások a cafeteria rendszer átalakítása miatt vesztettek népszerűségükből. A vállalkozások többsége (53 százaléka) azonban még így is ad valamilyen juttatást a dolgozóinak. Ez az elmúlt években mért legalacsonyabb érték.
A legnépszerűbbek
Az étkezési hozzájárulás továbbra is őrzi elsőségét a leggyakrabban juttatandó cafeteria elemek sorában, hiszen a vállalkozások 36 százaléka számol vele.
Étkeztetésre a most induló Erzsébet-utalvány szolgál (havi ötezer forintig kedvezményes az adózása, s idén átmenetileg nemcsak bolti élelmiszervásárlásra, hanem vendéglátásra is elkölthető). Az Erzsébet-utalványt egyelőre nem minden nagy láncban tudják elfogadni, de ebben elméletileg lehet majd változás. Ahol van munkahelyi étkeztetés, ott ezenkívül még havi 12 500 forintnyit arra is adhat a dolgozónak a munkáltató. Ezen kívül a Széchenyi Pihenőkártyán (SZÉP kártya) is van 150 ezer forintos vendéglátási keret. Ha a dolgozó az összes étkezési juttatást igénybe tudja venni, akkor ez összesen évi 360 ezer forintot jelenthet neki.
A felmérés azt mutatta még, hogy a közlekedési hozzájárulás a második leggyakrabban alkalmazni kívánt béren kívüli juttatás, ezt a kkv-k negyede tervezi nyújtani dolgozóinak az idén. A SZÉP kártyát pedig a harmadik leggyakoribb juttatási formaként jelölték meg a vállalkozások. Minden 10. kkv számol vele 2012-ben.
A SZÉP kártyára idén már évi 450 ezer forintig adhat béren kívüli juttatást a munkáltató a dolgozónak kedvezményes adózással. A 450 ezer forinton belül három zseb lehet, 225 ezer szállásfoglalásra, 150 ezer vendéglátásra és 75 ezer szabadidős szolgáltatások (egészségmegőrzés, kulturális, sportrendezvények és rekreációs programok) vásárlására. Utóbbi két keretből is lehet azonban szállásfoglalást fizetni.
A K and H-nál eddig mintegy hétezer vállalkozás jelezte igényét a K and H SZÉP-kártya programban való részvételre. A bank az elmúlt hónapban csaknem háromezer elfogadóhellyel kezdte meg az együttműködést, a szerződések megkötését. A közlemény szerint a következő hónapokban az elfogadóhelyek számának további jelentős növekedése várható, így ez a szám több ezerre nőhet.
A nagyobb cégek inkább adnak
A kkv-vezetők közlései alapján az is látható a felmérésből, hogy a cégmérettel párhuzamosan nő a béren kívüli juttatásokat nyújtó vállalkozások aránya. Míg a mikrovállalkozások kevesebb mint fele (48 százaléka) alkalmazza a cafeteria elemeket, addig a kisvállalkozásoknál 58, a középvállalkozásoknál pedig 64 százalék ez az arány.
Főként a nagyobb cégek sajátossága az egészségpénztári, illetve az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés. A mikro-, és kisvállalkozásoknál kevésbé alkalmazott ez a két juttatási forma. A középvállalkozások körében viszont meglehetősen népszerű, az egészségpénztári befizetést a középvállalkozások 20 százaléka, a nyugdíjpénztári kiegészítést pedig 17 százalékuk tervezi nyújtani az alkalmazottaknak – áll az összegzésben.
Milyen juttatást mennyi adóval?
A SZÉP kártyán és az étkezési juttatásokon kívül iskolakezdési támogatást és egészségpénztári hozzájárulást továbbra is a minimálbér 30 százalékáig, önkéntes nyugdíjpénztári vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói hozzájárulást a minimálbér 50 százalékáig adhat kedvezményes adózással a munkáltató. Az egészségpénztári kártyával azonban már nem lehet egészségmegőrző szolgáltatásokat (például wellness üdülést sem) fizetni. Iskolarendszeren kívüli képzésre pedig a minimálbér két és félszeresét adhatja. Helyi utazási bérletet is el lehet béren kívüli juttatásként számolni, számla ellenében.
Változás, hogy a béren kívüli juttatások adója jelentősen (másfélszeresére) emelkedett 2012-re, mert a 16 százalék szja mellett 10 százalék ehót is kell fizetni rájuk a cégeknek (1,19-es szorzóval megemelt adóalapra). Az adó így 30,94 százalék. Amennyiben a kedvezményes adózással adható összeget, vagy az évi 500 ezer forintot meghaladja a juttatás értéke, akkor az a fölötti részre pedig 51,17 százalék az adó.
Az internet-hozzájárulás és a tavalyról megszokott étkezési utalványok már nem adhatóak béren kívüli juttatásként (30,94 százalékos adóteher mellett), hanem csak “egyes meghatározott juttatásként” (51,17 százalékos adóteher mellett). A sportutalvány évi 50 ezer forintig továbbra is adómentes.
