A székhelyszolgáltatók azzal hirdetik magukat, hogy a mozgásban lévõ vállalkozóknak kínálnak egy állandó bázist, ahova bejegyeztethetik a céget, kirakhatják a cégtáblát, ahol átveszik, ahonnan továbbítják a leveleket, ahol õrzik a hivatalos és üzleti irataikat, és még a hatóságot is fogadják, ha ellenõrzésre kerül sor. Nem véletlenül vállalják pont ezeket a dolgokat alapszolgáltatásként, hiszen a cégtörvény meghatározása szerint ezek a székhely „kellékei”. A bibi annyi, hogy szintén a cégtörvény szerint ilyen tevékenységet csak ügyvéd végezhet. De ezt már nem veszik figyelembe.
Nem törvényes, mégis mûködik?
A Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) szerkesztõségünknek küldött válaszában külön kiemelte, hogy a cégtörvény szerint „székhelyszolgáltatás nyújtására kizárólag a cég létesítõ okiratát ellenjegyzõ ügyvéd jogosult.” Mivel a piacon számos nem ügyvéd székhelyszolgáltatót találtunk, még egyszer rákérdeztünk az adóhatóságnál, biztos-e amit írtak. Megerõsítették korábbi állításukat.
Vagyis mûködik egy olyan szolgáltatás, amely az adóhivatal törvényértelmezése szerint nem mûködhetne. És vannak cégek, akik ezért fizetnek.
mi a székhely?
A cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, õrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggõ kötelezettségek teljesítése történik. Ide tartozik a hatóságok kényszerintézkedéseinek tûrése is. A cég székhelyét cégtáblával kell megjelölni.
A cég létesítõ okirata úgy is rendelkezhet, hogy a cég székhelye egyben a központi ügyintézés (döntéshozatal) helye. Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítõ okiratában és a cégjegyzékben fel kell tüntetni.
A törvény értelmében tehát a székhely – hasonlóan az angolszász megoldáshoz – fõszabályként a cégnek az adminisztratív jellegû tevékenységek helyét biztosító bejegyzett irodája (registered office), ahol nem szükségszerû, hogy a cég aktívan jelen legyen, míg a központi ügyintézés helye az a hely, ahol a cég érdemi irányítását, ügyvezetését, a döntéshozatali tevékenységet folytatják.
Székhellyel valamennyi cégnek kell rendelkeznie (míg az elkülönült központi ügyintézési hely, illetve a telephely, fióktelep létesítése a cég szabad elhatározásától függ), és annak – függetlenül attól, hogy a cég székhelyét székhely-szolgáltatási szerzõdéssel, bérleti szerzõdéssel vagy más módon biztosítják – minden esetben meg kell felelnie a székhellyel szemben támasztott (a fentiekben részletezett) törvényi követelményeknek.
Hogyan lehetséges ez?
Az adóhivatal azt írta, hogy amint bejelentésre kerül a székhelyszolgáltatás igénybevétele, 15 napon belül értesítik a bejelentésben megjelölt ügyvédet, hogy az jelezhesse, ha nem kötött ilyen megállapodást, és ezzel kiszûrjék a fiktív bejelentéseket. A bejelentésbõl látnia kellene az adóhivatalnak, ha nem az ügyvéd székhelycímére szól a székhelyszolgáltatás. Kiderült, hogy a kulcsszó itt a bejelentés.
A szekhely.com székhelyszolgáltató vezetõje, Kuti István szerint (aki maga sem ügyvéd) ugyanis csak akkor kell bejelenti az adóhatóság felé a székhelyszolgáltatást, ha azt ügyvéddel kötötték. Szerinte téved az adóhivatal, amikor azt mondja, hogy székhelyszolgáltatást csak ügyvéd vagy ügyvédi iroda székhelyére lehet bejelenteni. Rajtuk ezt még senki nem kérte számon, az adóhivatal sem – tette hozzá.
Más miatt is rizikós lehet
Az adóhatóság válasza alapján tehát a székhelyszolgáltatók egy része nem is mûködhetne. Bár nem lehet, de egy kicsit tekintsünk most el ettõl a ténytõl, s csak azt nézzük, ha már szerzõdést kötött valaki, mi az, amire figyelnie kellett volna. Kuti István hívta fel a figyelmünket néhány részletre. Ilyen lehet például, hogy az ingatlan, ahova bejegyzik a céget, a szolgáltató tulajdonában van-e. Ha nincs, akkor a szolgáltató (és a megrendelõ is) ki van szolgáltatva a tulajdonosnak, mert az felmondhatja a bérleti szerzõdést vagy akár el is adhatja az ingatlant, s ezzel kvázi megszüntetheti a székhelyet.
Magánszemélyek is kínálnak székhelyszolgáltatást, pedig õk legfeljebb a bérleti díjról adhatnak számlát, a többi szolgáltatásról nem (ilyenkor felvetõdhet a fekete foglalkoztatás kérdése is az adóhatóság részérõl). Érdemes ezen kívül azt is megnézni, mikor alakult a cég, mióta végez székhelyszolgáltatást, s hogy vállal-e garanciákat, titoktartást, van-e felelõsségbiztosítása. Belegondolva, milyen bajt okozhat, ha a hivatalos levél elkeveredik (vagy nem veszik át), esetleg illetéktelen kézbe kerül, akkor az a minimum, hogy ennek utána nézzünk.
Akár meg is szüntethetik a céget
Ha nem volt körültekintõ a cég a kiválasztáskor (s ebbe, ha szigorúan vesszük, beletartozik az is, hogy az adóhatóság értelmezését figyelembe véve csak ügyvéddel kössön székhely-szolgáltatási szerzõdést) akkor más meglepetések is érhetik. Az is elõfordul, hogy a szolgáltató leveszi a cégtáblákat, és egész egyszerûen eltûnik – tudtuk meg Kuti Istvántól.
Ilyenkor a hivatalos leveleket nincs aki átvegye, ezért az adóhatóság a cégtulajdonos címére küld értesítést. Felfüggesztésre kerülhet az adószám, s ha a tulajdonos címén sem veszik át a leveleket, a vállalkozás törlését is elrendelhetik.
Kik veszik igénybe a székhelyszolgáltatást?
Sokan hirdetik azzal a szolgáltatást, hogy ha valaki nem akarja a saját lakásába bejegyeztetni a céget, mert nem akarja, hogy oda jöjjenek a levelek, a hatóság emberei, arra megoldás lehet a székhelyszolgáltatás.
A vidéki vállalkozók egy része azért érzi szükségét, hogy budapesti (vagy nagyobb városbeli) székhelye legyen, mert sokan megtapasztalták közülük, e nélkül nehezen tudnak érvényesülni. Szomorú (sõt, alaptalan és igazságtalan), de a kisfalubeli céges cím nem jó ajánlólevél, s tapasztalat szerint pusztán a budapesti címtõl sokkal nagyobb a bizalom a cég irányába.
Külföldiek is vannak az ügyfelek között, akik itt akarnak letelepedni, vállalkozni, de például albérletben laknak, és a fõbérlõjük nem egyezik bele abba, hogy az õ címén legyen a vállalkozás székhelye.
Teljesen más a motiváció, amikor vidékre teszi át egy cég a székhelyét. E mögött többnyire az áll, hogy a falucska elengedi az iparûzési adót. A gépjármûadóból (súlyadó) viszont jókora bevételre tehet szert (esetleg ebbõl is adhat kedvezményt). Ha egy vállalkozás pályázni is akar, akkor az is bevett trükk, hogy hátrányos térségbe teszi át a székhelyét, hogy több vissza nem térítendõ támogatást kapjon. Persze rizikó azért van ezekben a kitelepülésekben, fõleg ha csak papíron valósulnak meg.
Ezen kívül vannak olyan cégek is, akik csak azért bíznak meg székhelyszolgáltatót, mert nem egyenes úton járnak, a tulajdonos nem akarja, hogy el lehessen õt érni, illetve elõre be akarja biztosítani, hogy bármikor felszívódhasson a cége. Ezt Kuti István sem tagadja, hozzátéve, hogy õk az ilyen ügyfeleket igyekeznek elkerülni.
