A Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért (MMV) kedden publikált felmérése szerint az elmúlt 8 évben rosszabbodott a magyar kkv-k helyzete, pozitív változást nemigen tapasztalni. Mindössze a cégek 19,71 százaléka számolt be arról, hogy létszámot tudott bővíteni ebben az időszakban, s 2006 után jelentős forgalomcsökkenést tapasztalt a többség.
A megkérdezettek 40 százaléka érezte nagyon bizonytalannak a jövőjét, amin azt értették, hogy a vállalkozásuk helyzete magánvagyonukat, megélhetésüket alapjaiban veszélyezteti. 30 százalék volt valamennyire optimista, de ez is csak abban merült ki, hogy ha megkapnák a be nem folyt kinnlevőségeiket, és az új munkáikat is kifizetnék, akkor túlélnének 2011-re.
Hozomra dolgoznak
A válaszoló cégek több mint 45 százaléka vett fel hitelt, de sajnos nem fejlesztésre vagy beruházásra. Arra gondolni sem tudtak. Azért kértek hitelt, hogy beérkező számláikat fizetni tudják. Tették mindezt úgy, hogy vajmi kevés reményük volt arra, hogy a be nem folyt pénzeiket valaha is megkapják. A cégek legnagyobb problémája a kinnlevőség – összegezte a keddi sajtótájékoztatón a felmérésben szakmai segítséget nyújtó Csath Magdolna közgazdász. Határozott lépést várnak a kormánytól a lánctartozások felszámolására: a büntető törvénykönyv módosítását, s annak kimondását, hogy a fedezet nélküli megrendelés bűncselekmény.
(Viszonylag kevés szó esett viszont a kinnlevőségek kezeléséről, felhalmozódásának megakadályozásáról, s arról, hogy vajon tesznek-e megelőző lépéseket a cégek ezen a területen.)
Hogy (hamarabb) pénzükhöz jussanak, el szeretnék érni, hogy állami és önkormányzati megrendeléseknél a projektcégeket (ha csak nincs feltétlenül szükség rájuk) iktassák ki, és csak az érdemi munkát végző cégek jussanak megrendeléshez.
Változatlanul igazságtalannak érzik, hogy a be nem folyt számlákra is be kell fizetni az áfát. Úgy érzik, hogy tisztességtelen az államnak ez a hozzáállása, hiszen azt várja, hogy a vállalkozó fedezet nélkül, kvázi a saját zsebéből fizessen.
Az alacsony árak csapdájában
A tájékoztatón többször is elhangzott, hogy a munkák irreálisan alacsony árakon kelnek el, s a vállalkozók képtelenek tenni ez ellen. A kormánytól várnak segítséget ebben a kérdésben is. Az fn.hu rákérdezett, hogyan is képzelik ezt. Hiszen a Gazdasági és Versenyhivatal (GVH) büntet minden olyan törekvést, amely a szabad versenyt korlátozza, így nem engedi a szakmai szervezeteknek azt sem, hogy minimális árakat tegyenek közzé.
Csath Magdolna közgazdász erre példaként a közüzemi cégek ártárgyalásait hozta fel, ahol az az alap, hogy a költségeik fedezve legyenek, bármekkorák is, a kérdés csak a nyereség mértéke. Akkor miért nem természetes ugyanez a kkv-kkal szemben? – tette fel a kérdést. Úgy látja a „szerencsésebb” EU-s országokban vannak etikai és vállalkozási normák, és az érdek-képviseleti szerveknek olyan ráhatásuk a piacra, amivel elejét tudják venni az irreálisan alacsony áraknak. Ezért mondja azt, hogy nem szabálytalan meghatározni a legkisebb árakat.
Mészárosné Győrvári Bella vállalkozó, MMV-tag szerint az építőiparban például megoldás lenne, ha a végrehajtói alvállalkozói szintre hatósági árakat vezetnének be, ami alá nem lehetne lemenni. (Persze egy ilyen lépést megint csak nem valószínű, hogy a GVH támogatna). Ma ugyanis nincs olyan építőipari vállalkozás, amit ne foghatna meg valamivel a hatóság. De ez amiatt is van, hogy az alacsony árakból nem tudnak teljesen szabályosan működni. És ez nincs kedvükre. Tisztességesen akarnak dolgozni. De saját erejükből képtelenek elérni, hogy az árak fedezzék a ráfordításokat.
Nincs normális piacgazdaság
Csath Magdolna azt is megjegyezte, amikor a külföldi cégek jelentős állami kedvezményeket kapnak ahhoz, hogy megtelepedjenek, a hazai cégek pedig nem, ott nem beszélhetünk piacgazdaságról. Ki kellene mondani, hogy Magyarországon a mai napig nincs tisztességes piacgazdaság. Ennek a feltételeit kellene megteremteni először, például hogy egyenlő elbírálás alá essenek a cégek, másodszor hogy csak tisztességes áron lehessen vállalkozni.
A vállalkozók képviselői és a közgazdász is elmondták, azt várják, hogy mint az EU is megfogalmazta több dokumentumában, a kkv-k kerüljenek végre előtérbe, biztosítsák nekik a lehető legjobb környezetet. Hallgassák meg, milyen problémáik vannak, mérjék fel, mire lenne szükségük, érdemben válaszoljanak az eddigi javaslataikra, kezdődjön egyeztetés, és dolgozzák ki végre a kkv-stratégiát. Úgy látják, ha a területnek lenne külön felelőse a kormányon belül, akkor biztosan érezhető változások lennének.
A hangsúlyeltolódáson kívül ugyanis az új kormánynál sem tapasztaltak eddig komoly szándékot a kkv-k helyzetbe hozására. Pedig a foglalkoztatásban már most is jelentős szerepet betöltő (71 százalék) vállalkozói rétegtől várják az egymillió munkahely megteremtését.
a felmérés hátteréről
A Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért civilszervezet 16-20 éve vállalkozóként dolgozókat kérdezett meg, akik családi céget működtetnek (többségüknél 2 fő a családból a vállalkozásban dolgozott). A válaszadók több mint 70 százalékánál a családnak nem is volt más jövedelme, csak ami a vállalkozásból származott. Közülük több mint 40 százalék az építőiparban tevékenykedik, majdnem ugyanennyi a kereskedelemben és voltak még vendéglátó-ipari és mezőgazdasági cégek is. A mostani felmérésben csak 71 cég válaszolt, de a kutatás gyakorlati megvalósításában segítséget nyújtó Kodolányi János Főiskola nem sokkal korábbi, hasonló kérdéseket tartalmazó felmérésében 814 vállalkozónál jutottak a mostanihoz hasonló eredményekre.
