Üzleti tippek

Faragja le adóit

admin
admin

2010. 05. 07. 06:36

A kutatás-fejlesztési tevékenységre többféle adókedvezmény vehető igénybe, ennek ellenére még mindig kevés magyar cég él a törvények adta lehetőséggel. Pedig nem csak a nagyok számára járható ez az út.

A K+F-re alapvetően háromféle levonást lehet igénybe venni: társasági, iparűzési adókedvezményt, és innovációsjárulék-csökkentést – tájékoztatott a Deloitte K+F adótanácsadási területének specialistája, Bagdi Lajos a System Média csütörtöki előadásán. Tavaly még a különadónál is volt levonási lehetőség, de mivel az az idei évtől megszűnt, itt már legfeljebb csak önellenőrzéssel, visszamenőlegesen érvényesíthető korrekció.

Társasági adó

Ennél az adónemnél ugyanarra a K+F-re akár többszörös levonást is be lehet állítani.
Az adóalap csökkenthető a tevékenység közvetlen költségeivel, de idén januártól csak akkor, ha a cég saját állományában is foglalkoztat K+F munkatársat. A külsős költségek közül az állami egyetemekről és a külföldről igénybe vett szolgáltatások értékével lehet csökkenteni az adóalapot, belföldi adózó költségeivel nem.

A jogdíjak bevételének 50 százalékával szintén csökkenthető a társasági adó alapja, és ezt az sem zárja ki, ha korábban a K+F-költségekre már érvényesítette a cég az adóalap-csökkentést.

A K+F-személyzet bérköltségének 10 százalékával pedig maga a befizetendő adó csökkenthető. Ha szoftverfejlesztő dolgozik a cégnél (függetlenül attól, hogy van-e K+F) az ő bérköltségének 10 százalékával is lefaragható a társasági adó. Kkv-knál ez a mérték 25 százalék. A bérköltségek 4 év alatt írhatóak le.

Iparűzési adó, innovációs járulék

Az idei évtől K+F esetén lehetséges az iparűzési adó alapjának csökkentése is, egy összegben, vagy az értékcsökkenéshez igazodóan, hasonló szabályok szerint, mint a társasági adónál.

A cégek leginkább az innovációsjárulék-csökkentés lehetőségével élnek. Saját tevékenység keretében végzett K+F-re lehet érvényesíteni a levonást, vagy „bizonyos szervezetektől” (pl. alapítvány, nonprofit gazdasági társaság, stb.) megrendelt munkákra is.

Mi számít K+F-nek?

A válasz nem is olyan egyértelmű, de több támpont is van ahhoz, hogy egy cég eldöntse, nála van-e ilyen tevékenység, élhet-e az adókedvezményekkel.

K+F a magyar jogszabályok alapján

– Alapkutatás – új ismeret megszerzésére indul, gyakorlati cél megjelölése nélkül (pl. egy új molekula felfedezése)
– Alkalmazott kutatás – gyakorlati célú új ismeret megszerzésére irányul (pl. 3G, 4G fejlesztése)
– Kísérleti fejlesztés – meglévő gyakorlatból új termék vagy rendszer kidolgozása, vagy meglévők lényeges továbbfejlesztése (pl. lakossági lízing átdolgozása vállalati alkalmazásra, navigáció kifejlesztése mobiltelefonra, mezőgazdaságban új, megváltoztatott tulajdonságú egyedek létrehozása, stb.). Ez a legelterjedtebb fajta.

Nem minden innovációs tevékenység K+F, mert az innováció kötődhet például a termék piaci bevezetéséhez, eladhatóságához is. Nem K+F az sem, ha egy mérnök néhány óra alatt képes megoldani egy problémát. A K+F tevékenységre inkább az a jellemző, hogy nem lehet előre tudni, lesz-e eredménye, mindig jelen van benne egyfajta bizonytalanság.
Annak megítélésében, hogy egy tevékenység K+F vagy sem, az idei évtől már Magyarországon is a Frascati-kézikönyv a mérvadó, amelyben szakmai példák is vannak. Ha bizonytalan egy cég abban, hogy tevékenysége K+F-e, akkor az innovációs járulékot kezelő Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivataltól kérhet esetleg állásfoglalást. A Frascati-kézikönyv a www.nkth.gov.hu-n érhető el.

K+F fogalom a Frascati-kézikönyv szerint

– Meglévő ismeretanyag bővítésére szolgáló munka
– Tudományos, műszaki bizonytalanság feloldása
– Törekvés ismeretlen jelenségek, összefüggések, struktúrák felderítésére
– Új termékek kifejlesztésére vagy meglévők lényeges továbbfejlesztésére irányuló projekt

Ha egy kutatás vége szabadalmi bejegyzés, az szinte biztos, hogy megfelel a K+F követelményeinek.

Kockázatok

Az APEH az idei évben fokozottan ellenőrzi a K+F tevékenységet. Általánosságban azt lehet mondani, hogy megfelelő dokumentációt kell készíteni, és ha ez megvan, nem kell tartani egy esetleges adómegállapítástól – állítja Bagdi Lajos. A dokumentációban legyen benne a Frascati-kézikönyvre hivatkozva, hogy a tevékenység miért K+F, legyen felsorolva, hogy milyen költségei vannak, és hogy a cég milyen adókedvezményeket vett ezekre igénybe.

Az APEH eddigi ellenőrzései során leginkább a másoktól igénybe vett K+F-ekhez kapcsolódó innovációsjárulék-csökkentést ellenőrizte. Megállapításaiban a Frascarti-kézikönyv alapján szűrte ki a nem elszámolható tevékenységeket, például piackutatási tevékenységet vagy egy már meglévő fejlesztés testre szabását.

Kevesen alkalmazzák

Az fn.hu kérdésére, hogy vajon milyen cégméretnél jellemző a K+F Bagdi Lajos azt válaszolta, hogy leginkább a közepes vagy annál nagyobb cégeknél, mert nekik van kapacitásuk ilyen tevékenység fenntartására, de akár kisvállalkozásoknál vagy

K+F-költések a világban

A GDP-hez képest ennyi az átlagos K+F:
– USA: kb. 2,6 százalék
– Japán kb. 3,4 százalék
– EU átlag: kb. 1,8 százalék, EU-s cél: 3 százalék
– Magyarország 1 százalék (világranglista 34. helye, Észtország után és India előtt).

egyéni vállalkozóknál is lehet elszámolható K+F, például valamilyen új technikai berendezés kifejlesztése után.

A válsággal a korábbinál is jobban előtérbe kerültek azok a lehetőségek, amelyekkel a cégek a törvényi keretek betartása mellett adómegtakarítást érhetnek el. A kutatásfejlesztés (K+F) tipikusan ilyen terület, különösen hazánkban, hiszen világviszonylatban is kiemelkedően magasak a magyar adókedvezmények – jelentette ki a rendezvényen a Deloitte vezető partnere, Kövesdy Attila. Ahhoz képest, hogy ennyire kedvezőek a feltételek, mégsem kiemelkedően magas a magyar K+F-költések aránya.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.