Kívánatos például, hogy átláthatóbbak legyenek a közbeszerzések, mert ez csökkentheti a visszaéléseket. Az átláthatóság, a nyilvánosságra hozott közbeszerzési információk viszont nagyban segítik a cégek közötti „egyeztetést”, vagyis a kartellek kialakulását, állította a Gazdasági és Versenyhivatal (GVH) képviseletében Morvayné Vígh Katalin.
A magyar közbeszerzési törvény átlagon felül bürokratikus, túlszabályozott, erről az EU Közbeszerzési Koordinációs és Szabályossági Egység (EKKE) vezetője, Velikovszky László összehasonlító adatokkal is szolgált.
hány paragrafusból áll?
Európában a magyar közbeszerzési törvény áll a legtöbb paragrafusból:
– magyar: 422§
– osztrák: 351§
– román: 307§
– EU-s átlag: 128§
– norvég 12§
– dán 0§ (ők egy az egyben átvették az EU-s irányelvet, nem készítettek külön törvényt)
Többen is megemlítették, az sem jó, hogy túl gyakran változik a törvény, és nem kevés az átgondolatlan változtatás, amit később visszavonnak. A bizonytalanság nem segíti a közbeszerzés hatékonyabbá válását.
A Közbeszerzési Tanács elnöke, Bakonyi József kijelentette, ha mindenki betartaná a törvényt, nem lenne korrupció. Megemlítette, a törvény mindenképpen fog változni, de még abban a kérdésben nem döntöttek, hogy csak módosítják-e, vagy teljesen új szabályt alkotnak.
Ellentmondásos vélemények
Érdekes összefüggéseket tárt fel a Budapesti Corvinus Egyetem 2009-es kutatása, amelyben arra voltak kíváncsiak, vajon az etika és a hatékonyság milyen összefüggéseket mutat a közbeszerzésben, továbbá hogy milyen változások várhatók. A válaszadók nem tartották jónak sem a jelenlegi közbeszerzési gyakorlatot, sem a törvényt, ugyanakkor még mindig 90 százalékban a szabályozás megváltozásától várnak eredményt. Az egyetem adjunktusa, Tátrai Tünde ezzel kapcsolatban említést tett róla, hogy más országokban már nem elsősorban jogi kérdésként kezelik a közbeszerzést.
S miközben a megkérdezettek a szabályzástól várnák a korrupció kiküszöbölését, úgy nyilatkoztak, hogy a túlszabályozás nem igazán gátolja a tisztességtelen versenyt, nem hagyja érvényesülni a piaci folyamatokat, az igazi versenyt pedig korlátozza.
Az etikus viselkedéssel kapcsolatban a kutatásból az derült ki, hogy az ajánlatkérők szerint az ajánlatadók nem etikusak, és fordítva is hasonló a vélekedés. A hatékonyságot a válaszadók szerint leginkább a rendszer rugalmassága segítené, továbbá ha csökkennének a kockázatok, az eljárások hossza és a bürokrácia, és csak utolsó helyen említették, hogy lehetne olcsóbb a közbeszerzés. Pedig egyébként drágának tartják, de úgy tűnt, ehhez már hozzászoktak.
Túl sok a panasz
A jogorvoslat többször is szóba került, mert a magyar közbeszerzésben kiemelkedően sok van belőle. Minden negyedik, ötödik közbeszerzésnél sor kerül rá, a legnagyobb értékű pályázatoknál pedig még ennél is gyakrabban. Az ajánlatkérőknek ez azért nem jó, mert nagyon sok időt elvesz, vagyis tolódnak a beszerzéseik. Ezért is kockázatkerülők – állapította meg Tátrai Tünde.
Velikovszky László kijelentette, véleménye szerint nem sérültek a kkv-k jogai azzal, hogy a jogorvoslat díját javaslatukra 150 ezer forintról 900 ezer forintra emelték. A kisebb díj mellett ugyanis a pályázók a szerződéskötések elhalasztására használták a jogorvoslatot, most pedig csak indokolt esetben élnek vele. Az összeg egyébként visszajár, ha jogos volt a jogorvoslat kérése.
Az uniós ügyeket szűrik
Velikovszky László azt is elmondta, hogy az uniós támogatású közbeszerzéseknél több a biztosíték, mint a többi pályázatnál. Például előzetes ellenőrzéseket végeznek, hogy kiszűrjék a pályázatok hibáit. Ezzel magyarázza, hogy az uniós pályázatoknál csak 5,6 százalék a döntőbizottsági procedúra, míg a többi közbeszerzésnél 18,9 százalék. Véleményes szerint a korrupciót is jobban ki tudják szűrni az előzetes ellenőrzéssel.
Piaci megoldásokat a közbeszerzésbe
Az ajánlattevőknek Morvayné Vígh Katalin és a McKinsey & Companytól Szendrői Gábor is azt tanácsolta, hogy igyekezzenek minél jobban megismerni a piacot, a beszerzési lehetőségeket. Szendrői Gábor hangsúlyozta, a közbeszerzésben is lehetne használni a piaci beszerzéseknél alkalmazott technikák jó részét, és ez növelné a hatékonyságot és takarékosabbá is tenné a vásárlásokat. Morvayné Vígh Katalin hozzátette még, a piac ismeretében az ajánlatkérők kevésbé tennék ki magukat az ajánlattevők manipulációinak.
Többen egyet értettek abban, hogy hasznos lenne, ha lennének információk arról, ki, mikor mit, mennyiért szerzett be a közbeszerzésben, mert ezt most nem lehet tudni. Bakonyi József szerint tervbe van véve az egységes közbeszerzési adatbázis létrehozása.
A közbeszerzésben a közelmúltban is voltak változások, például a Transparency International kezdeményezésére megszületett az átláthatósági törvény, igaz nem úgy, ahogy a szervezet javasolta, mert véleményük szerint az új szabály jelenlegi formájában csak a bürokráciát dagasztja. Először júliustól kell majd alkalmazni az egy milliárd forint összeget meghaladó közlekedési beruházásoknál.
Bakonyi József említést tett róla, hogy hozzájárulásukkal a Transparency International átvilágítja a Közbeszerzési Tanács működését, és a megállapításokról tanulmányt fog készíteni.
