Ennek fő oka az elnök szerint a termékek iránti kereslet hiánya, illetve a vevők és megrendelők elszegényedése. Ezen vállalkozások számára gondot jelent az EU-konformitás és a jogszabályok harmonizációja is. Németi szerint a szakképzés költségvonzata olyan pluszterhet rakott a vállalkozásokra, amelynek kigazdálkodása előre nem tervezhető és az árakban sem érvényesíthető.
A dunántúli ipartestületek adatai szerint az elmúlt időszakban ugrásszerűen megnőtt azoknak a kisiparosoknak a száma, amelyek – akár több évtizednyi munka után – felhagytak a tevékenységükkel. A zala megyei szövetségnél közel 30 százalékos csökkenésről beszélnek, de hasonló adatokról számolnak be a Dél- és a Nyugat-Dunántúlon is.
Egyre többen csak részmunkaidőben, illetve “másodállásban” dolgoznak. Az ország északnyugati részén valamivel jobb a helyzet, ami elsősorban annak köszönhető, hogy továbbra is sok osztrák veszi igénybe a jóval olcsóbb hazai iparosok szolgáltatásait.