A dokumentumot aláíró hatóságok vállalják, hogy eljárnak az olyan panaszokkal kapcsolatban, amelyek az együttműködésben résztvevő országból érkeznek olyan műsorszámok miatt, amelyeket más joghatóság alá tartozó műsorszolgáltató sugárzott.
A panaszok jelentős része olyan jellegű, hogy a “Határok Nélküli Televíziózásról” szóló – a gyakorlatban amúgy is nehézkesen működő – irányelvi rendelkezés alapján nem lehet eljárást indítani a műsorszolgáltató ellen, azonban a műsorszám sugárzása mind a fogadó ország, mind a műsorszolgáltató székhelye szerinti ország jogát sérti.
Fontos része a most aláírt megállapodásnak továbbá, hogy a hatóságok tájékoztatják egymást a hazai, az audiovizuális ágazatot érintő szabályokról, így azokat figyelembe lehet venni a panaszok kezelésekor. A testületi tagok évenkénti találkozója mellett a “legjobb módszerek” megismerését, átvételét segítheti a hivatalok munkatársai részére szervezett tanulmányi látogatások. Ez különösen hasznos lehet a műsorfigyelés területén, de akár a hatósági nyilvántartásokkal kapcsolatban is.
Európában több példa is akad a szabályozó hatóságok regionális együttműködésére: az erősen formalizált, több kontinensre kiterjedő, saját titkárságot fenntartó Mediterrán Szabályozó Fórumtól kezdve, egészen a balti államok szabályozó hatóságainak laza együttműködéséig, a kooperációk különféle típusai jöttek létre. A kooperációk célja azonban többnyire ugyanaz: hatékony választ adni a konvergencia jelentette kihívásokra, konkrétabban a határokat átlépő audiovizuális szolgáltatások felügyeletének megkönnyítése. A regionális együttműködések mellett létrejöttek kétoldalú megállapodások is, amelyekre a legjobb példa az Egyesült Királyság hatósága az OFCOM és a svéd hatóság, az RTVV között létrejött kétoldalú megállapodás. Ez szolgáltatatta a mintát a román CNA és az ORTT között tavaly decemberben aláírt megállapodáshoz is, és az együttműködésben részt vevő hatóságok regionális szerződése is ennek a megállapodásnak a szövegén alapul.
