„A magyar cégek 30 százaléka vált gazdasági bűncselekmény áldozatává az elmúlt 12 hónap során, és ezen vállalatok negyedénél több mint tíz visszaélés történt. Bár nem bizonyítható, igen valószínű, hogy ez a szám jóval magasabb, hiszen a csalások egy jelentős része felderítetlen marad” – mondta Fekete Miklós, a PricewaterhouseCoopers Tanácsadási Üzletágának cégtársa.
Állítását a felmérés azon megállapítása támasztja alá, hogy a visszaélések nagy részére csupán a véletlennek köszönhetően derült fény (38 százalék), nem pedig tudatos belső ellenőrzési tevékenység eredményeként.
A gazdasági bűnözés áldozatául esett vállalatok 63 százaléka jelezte, hogy növekedett a gazdasági bűncselekményekből fakadó veszteségük.
„A megkérdezett cégek fele arról számolt be, hogy a gazdasági bűnözés számlájára írható pénzügyi veszteségük tavaly átlagosan 18 millió forintra rúgott, míg 13 százalékuk esetében ez az összeg a 180 millió forintot is meghaladta. A magyar cégvezetők túlnyomó többsége ennek ellenére továbbra sem tartja valószínűnek, hogy az elkövetkezendő egy évben gazdasági bűncselekmény áldozatává válik. A múltban tapasztalt adatok fényében azonban ez az optimista vélekedés teljesen érthetetlen” – vélekedik Fekete Miklós, a PwC cégtársa.
A tanulmány szerint a dolgozók munkahelyük elvesztése miatti félelme és az a feltevés, hogy a versenytársak megvesztegetéssel igyekeznek egy-egy megbízást elnyerni, egyre nagyobb kényszert éreznek a vállalatok arra, hogy csalás árán érvényesüljenek a kialakult gazdasági környezetben.
Az a felfogás, hogy „mások is ezt teszik, ezért a dolog megengedett” szintén Magyarországra jellemző hozzáállás.
A tanulmány összefoglalója itt elérhető.
