A kezdeményezést beterjesztő Kovács László adópolitikai és vámuniós felelős a javaslatot ismertetve úgy fogalmazott, „csak az egységes fellépés segíthet a körhintacsalás megfékezésében, amely különösen a nagy értékű áruk és szolgáltatások esetén fordul elő gyakran, és uniós szinten évente több milliárd eurónyi bevételkiesést okoz a tagállamoknak”. Hozzátette, hogy „az áfacsalás elleni fellépés egyik fontos eszköze a fordított adózás, amelynek előnye, hogy a körhintacsalás esetében kihasznált adólevonási jogot módosítja oly módon, hogy a vállalkozások nem tűnhetnek el a visszaigényelt áfával a zsebükben”.
Az áfát az értékesítési lánc végén felszámító, úgynevezett fordított adózás lehetőségéről az európai uniós tagországok között régebb óta folyik az egyeztetés, általános alkalmazásáról azonban egyelőre nem született megállapodás. Ausztria mindazonáltal felajánlotta, hogy a rendszert átfogó módon teszteli.
A körhintacsalás lényege, hogy az adóköteles személy az EU-n belül adómentesen beszerzett terméket az áfát felszámítva értékesíti, majd eltűnik anélkül, hogy az adót befizetné. Ezt a fajta csalást általában nagy értékű árukra követik el, nem ritkán szervezett bűnözés keretében.
A fordított adózás értelmében a végső felhasználó fizeti az áfát, az értékesítési lánc közbenső szereplőinek így nem áll módjában az adó-visszaigénylés lehetősége. Brüsszel például az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmével kapcsolatban tartaná lehetségesnek a rendszer bevezetését, mert az utóbbi időben több tagállam is tájékoztatta az Európai Bizottságot az ezzel kapcsolatos körhintacsalási esetekről.
Kovács László hozzátette: „A körhintacsalással leginkább érintett termékek – mikrocsipek, mobiltelefonok, illatszerek és nemesfémek – mellett újabban megjelent a szén-dioxid-kibocsátási kvótával való visszaélés is. Ezért javasoljuk, hogy a tagállamok ezen termékekre és szolgáltatásra alkalmazhassák a fordított áfafizetést.”
A mostani javaslat nem módosítaná alapvetően az uniós áfarendszert, mert a fordított adózás bevezetésének csak a lehetőségét biztosítaná az említett áruk és szolgáltatások esetében, kötelezően nem írná azt elő – emelte ki a bizottság.
