Üzleti tippek

Ha jó a szerződés, könnyebb a követelésbehajtás

admin
admin

2009. 09. 01. 15:00

A szeptember 1-től hatályos új csődtörvény célja, hogy vonzóbbá tegye a csődeljárást, erősítse adósságrendező funkcióját, a csődegyezségek megkötésével pedig csökkenjen a felszámolási eljárások száma. A felszámolás elkerülésével sem biztos azonban, hogy a hitelezők pénzükhöz jutnak, így a hatékony követeléskezelésről célszerű jóval korábban, már a szerződéskötés napja előtt gondoskodniuk a vállalkozásoknak, tanácsolja a Deloitte együttműködő partnere.

Tapasztalatok szerint ma Magyarországon rendkívül kicsi az esélye
annak, hogy a felszámolási eljárás végén a hitelezők a pénzükhöz
jussanak. A felszámolási eljárásnál jóval kedvezőbb megoldás lehet
mindkét fél számára az új szabályok szerinti csődeljárás. Ennek
célja, hogy az adós társaság, amely tartozását annak esedékességekor
nem tudta, vagy előreláthatólag nem tudja kiegyenlíteni, a hitelezőitől
fizetési haladékot kapjon, illetve a talpra állás érdekében
reorganizációt hajtson végre.

A felszámolási eljárás a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetésére irányul, amelynek során az adós vagyonát felosztják a hitelezők között. A felszámolási eljárás célja elméletileg a működésképtelen gazdálkodó kivonása a gazdaságból annak érdekében, hogy a gazdasági folyamatokat ne zavarja meg.
Gyakorlatilag azonban a felszámolási eljárás a hitelezők részéről a nyomásgyakorlás egyik lehetséges eszköze az adóssal szemben – a fizetés kikényszerítése érdekében, állította a Deloitte együttműködő partnere az Ember, Drabos és Szarvas Ügyvédi iroda ügyvédje, Ember Csaba.

Hitelezői pozíció – mire figyeljünk?
A szakértő hangsúlyozta, a cégeknek, ha szeretnék időben, és a lehető legjobban bebiztosítani magukat, érdemes már a szerződéskötéskor néhány fontos dologra odafigyelniük. Egyrészt a szerződésben foglalt feltételeket egyértelműen és világosan kell meghatározni.
A feleknek – akár hitelezői, akár adósi pozícióban – már a szerződéskötéskor is a lehető legnagyobb biztonságra kell törekedniük. A hitelező esetében a különböző biztosítékok – mint például a zálogjog, óvadék, vagy akár a tulajdonjog fenntartás, kikötése – plusz biztosítékot nyújtanak egy esetleges felszámolás során.

Ugyancsak a hitelezői pozíciót erősítik a szerződésben pontosan meghatározott kézbesítési rendelkezések, és szintén a szerződéskötéskor javasolt ellenőrizni, hogy a cégek neve és címe pontosan legyen feltüntetve. Nem feltétlenül a bizalmatlanság jele, ha a nagyobb biztonság érdekében megvizsgálunk olyan részleteket is, hogy például a szerződés aláírója jogosult-e a cég képviseletére.

Mire kell törekedni a számlázásnál?
A számlát a szerződésben meghatározottaknak megfelelően és igazolható módon, azaz ajánlva küldjék meg. Szintén érdemes szem előtt tartani, hogy amennyiben a fizetési határidő már 15 napja lejárt, és a hitelezőtől megérkezik a fizetési felszólítás, akkor a kötelezettségeit nem teljesítő cég nem vitathatja a számla jogosságát bármilyen indokra hivatkozva, és ezzel nem odázhatja el a teljesítést.
Az adós társaság még akkor sem élhet kifogással, ha az egyébként jogos lenne – vagyis mindenképpen fizetnie kell, különben a felszámolási eljárás megindul ellene, és ezt követően már csak peres úton követelheti vissza a pénzét.

A számlák el nem ismerésére – vitatásra – csak a fizetési felszólítás kézhezvételéig van lehetőség, ha tehát az adós már átvette a fizetési felszólítást, csak a teljesítéssel kerülheti el a felszámolást. Mivel a Csődtörvény a feladástól számított ötödik munkanapon vélelmezi az iratok átvételét, fontos, hogy a hitelező a számlákat és a fizetési felszólítást ajánlva küldje.
Amennyiben pedig tértivevénnyel küldik az iratokat, azok a tértivevényen feltüntetett átvételi időpontban számítanak kézbesítettnek, de ha az adós ezt nem veszi át, nincsen lehetőség felszámolás kezdeményezésére.

Mit tehet az adós, és mit nem?
Adósi pozícióból nézve a számla szabályos átvételét követően az adós a felszámolást úgy kerülheti el, ha annak jogosságát az adós vitatja, emelte ki a szakember. A számla vitatása azt jelenti, hogy az adós egy lényegre törő, rövid kísérőlevéllel visszaküldi a számlát, amelyben feltünteti, hogy a számlán szereplő követelést – akár jogalapját, vagy összegszerűségét tekintve – vitatja.
Fontos azonban kiemelni, hogy ha a fizetési határidő már 15 napja lejárt, és a hitelezőtől befut a fizetési felszólítás, az adós már nem vitathatja a számla jogosságát.

Vezetői felelősség
A Csődtörvény alapján a hitelező vagy a felszámoló kérheti a bíróságtól annak a megállapítását, hogy azok a vezetők, akik a felszámolás kezdő időpontját megelőző 3 évben az adós cég élén álltak, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el, és ezáltal a társasági vagyon csökkent.

A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták, vagy ésszerűen előre láthatták, hogy az adós cég nem lesz képes kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket azok esedékességekor. Amennyiben a hitelezők igényeinek kielégítéséhez nem elegendő az adós felszámolás körébe tartozó vagyona, bármely hitelező vagy az adós nevében a felszámoló kérheti a bíróságtól azt is, hogy a bíróság a ki nem elégített követelés megfizetésére kötelezze az adós volt vezetőjét.

A bírói gyakorlatban azonban még nincs tesztelve a „fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet” koncepciója, így kérdéses a Csődtörvény ezen rendelkezésének gyakorlati alkalmazhatósága –tette hozzá Ember Csaba.

cégjegyzékbe kerül, hogy ki nem lehet cégvezető

A szeptember 1-től hatályba lépő változások alapján nem lehet vezető tisztségviselő más társaságnál 5 évig az, akinek a helytállási kötelezettség alapján a fenti fizetési kötelezettségét állapították meg, és ezt nem teljesítette.

A vezető tisztségviselő ezen felelősségének megállapítása feltüntetésre kerül a cégjegyzékben, és ez ingyenes céginformációként megismerhetővé válik mindenki számára.

Fentieken túl a bíróság az adós vezetőjét a felszámolás kezdő időpontját megelőző évben felvett bevételének 50%-áig vagy – ha a vezető bevétele nem állapítható meg – 2.000.000,- forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja az adós társaság vezetőjét, amennyiben az nem tett eleget a Csődtörvény által előírt, felszámolóval szembeni együttműködési kötelezettségének, még akkor is, ha a vezető adóssal már nem áll jogviszonyban.

A bankok reakcióiról
A bankközi hitelezés korlátozott forrásai, a bankrendszerben jelenlévő likviditás nagymértékű csökkenése tartósan magas forrásköltségeket eredményez. A bankok reakciói e megváltozott helyzetre a kötelezettségvállalásokból történő kihátrálástól a kockázatok újraárazásán keresztül, a kötelezettségvállalások szigorításán át a refinanszírozásig, restrukturálásig, illetve a biztosítékok érvényesítéséig terjednek.
A restrukturálási technikák jogi szabályozása Magyarországon jelenleg meglehetősen hiányos, a gyakorlatban azonban a hazai jogintézmények mellett egyre inkább teret nyernek a külföldi technikák, módszerek.

A bankok is egyre inkább törekszenek arra, hogy formális jogi eljárások helyett – mint például csődeljárás – inkább kölcsönös megállapodásokat kössenek az adósokkal. Ezek közül az egyik leggyakrabban alkalmazott módszer az ún. „standstill” (moratórium) megállapodás, amely az adós és a hitelezők között jön létre az adós stabilizálása, valamint időnyerés céljából.
A tulajdonképpeni restrukturálás során olyan megoldások fordulhatnak elő, mint a hitelállomány átalakítása, tőkeinjekció, hitel-tőke konverzió (debt-to-equity) meghatározott eszközök értékesítése, valamint refinanszírozás – tette hozzá Ember Csaba.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

A Facebook logo is seen on an iPhone in this photo illustration on November 20, 2017. (Photo by Jaap Arriens/NurPhoto)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.